Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Tudomány

A sirályokat utánozzák a legmodernebb kémrepülőgépek

2005.09.01.Admin
National Geographic Magyarország

A Floridai Egyetem repüléstudományi kutatói lemásolták a sirályok „szárnyműködését”, azzal a céllal, hogy olyan távirányított repülőgépeket fejlesszenek ki, amelyek a repülés alatt változtathatják alakjukat.

A játékszer nagyságú távirányított gépek olyan bonyolult városi bevetéseken alkalmazhatók, amikor például arra van szükség, hogy szűk helyre jussanak el a felderítők. Városi zónákban az emberi aktivitás, valamint az erőforrások felderítésére lehet alkalmas egy ilyen szerkezet. A távirányított gép olyan kicsi, hogy ember nem férhet el rajta. A kutatást nem véletlenül finanszírozza az amerikai légierő, illetve a NASA, bevetése a következő két-három évben várható.

A fejlesztők megfigyelték, hogy miként változtatják szárnyuk alakját a sirályok. Ezt a technikát ellesve, olyan gépet szerkesztettek, amely képes magát összehúzva szűk térben, például sikátorokban is navigálni, sőt, a gyors irányváltások sem okoznak számára problémát.

A „micro air vehicle”-nak, azaz MAV-nak nevezett szerkezetek automatikusan megtalálják céljukat, azaz képesek bizonyos helyszínek, így lakások, megfigyelésére. Ezek például olyan lakások lehetnek, ahol gyanús tevékenység folyik.

Jóllehet ez viszonylag új kutatási terület, nem túlzottan nagy kihívás egy repülőgép alakjának megváltoztatása – írja a BBC a projektről. Inkább az okoz gondot, hogy miként lehet ezt a robotpilóta irányításával megtenni – magyarázta a brit hírforrásnak Dr. Rick Lind repülésmérnök.

A végső cél az, hogy a fedélzeti robotpilóta bevethető legyen. Vagyis magától is képes legyen a gép az emberi tevékenység felderítésére városi környezetben. Tulajdonképpen a tudósok feladata az, hogy mentesítsék a(z amerikai) katonákat a legveszélyesebb bevetésektől.

A vezérlésben elsődleges szerep jut a fedélzeti kameráknak, amelyek az esetleges akadályokat térképezik fel a repülő útjában. Várhatóan térképek is be lesznek építve a vezérlés memóriájába, de természetesen oszlopokra, fákra és más kisebb-nagyobb akadályokra nem készíthetők fel a MAV-ok számítógépei. E járműveknek tehát maguktól is képeseknek kell lenniük a váratlan akadályok azonosítására, a repülési útvonal újratervezésére és a küldetés folytatására.

Minthogy a tudósok felismerték, hogy a városokban sokkal ügyesebben manőverező gépekre van szükség, feltették maguknak a kérdést: hogyan csinálják ezt a madarak? Lind és kollégája, Mujahid Abdulrahim a sirályokat kezdték tanulmányozni, s így fejlesztették ki a MAV-ok legújabb generációját, amelyek mérete 15-től 61 centiméteres fesztávig változik.

Más amerikai, illetve globálisan együttműködő kutatócsoportok szintén dolgoznak változó alakú gépek kifejlesztésén. Ilyen például a Darpa (Defense Advanced Research Projects Agency) nevű szervezet programja. Az ő gépeik fesztávolsága elérheti a 6-9 métert is, e gépek azonban természetesen nem városi bevetésekre készülnek.

Régóta vannak olyan repülőgépek, amelyek repülés alatt változtatják az alakjukat. Ezek közül az F-14-esek a legismertebbek. Lind a NASA mérnökeként az F-18-asok olyan speciális változatán is dolgozott, amely képes forgatni, elcsavarni a szárnyát.

Ugyanakkor a repülőgép feltalálói, a Wright fivérek szintén inspirálóan hatottak a mostani kutatásokra. Az ő gépeik felhasználták a pilóta mozdulatait arra, hogy kontrollálják a szárnyak alakját.

Persze Lindék mai szerkezetei már mások: rendkívül könnyű, szénszálas anyagokból készülnek, amelyek nagyon erősek is egyben. A váz 50 grammot nyom, a gép 750 grammos terhet képes szállítani. A fedélzeten egy kis motor, akkumulátor, GPS (globális helyzet-meghatározási rendszer), továbbá egy kamera és egy kommunikációs berendezés található. Szükség esetén a kisgép felszerelhető szenzorokkal, illetve olyan kommunikációs eszközökkel, amelyek információkat képesek küldeni a bázisra, és onnan az adást is tudják venni.

A szenzorok lehetnek vegyi vagy akusztikai mérőműszerek, amelyek lehallgatásra is alkalmasak adott esetben. A videokamerákat már kipróbálták repülés közben, de a vegyi érzékelőkre még várnak Lindék, mert azt egy másik kutatócsoport fejleszti. A kisméretű, kis súlyú és energiatakarékos alkatrészek, berendezések előállításához nanotechnológiát is bevetnek.

A gép energiaforrását lítium-ionos akkumulátorok szolgáltatják. Szerencsére a mobiltelefonos cégek hónapról hónapra jobb teljesítményű akkumulátorokat dobnak piacra, így egyre könnyebb és energiatakarékosabb változatok válnak ismertté.

A kisgépek fejlesztésének további iránya egy „anyagép” kifejlesztése, amely még nála is kisebb repülőket irányítana. Így a döntéshozatal a nagyobb változat feladata lenne, amely begyűjti a mindössze tíz centis minigépek adatait, és meghatározza a feladatokat. Ez azt jelenti, hogy a minigépeket sokkal jobban lehetne álcázni, az irányító funkciók ugyanis nem terhelnék ezeket a szerkezeteket, s így a súlyuk is csökkenhetne. Hangjuk szintén nagyon halk lenne, az álcázás tovább tökéletesedhetne. Egy-egy anyagéphez akár húsz minigép is tartozhatna a fejlesztők elképzelése szerint.

Hozzászólások

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

A térség klimatikus átalakulása, illetve az emberek együttesen járultak hozzá az állatok eltűnéséhez.

Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra

Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra

A SpaceX alapítója és vezérigazgatója, Elon Musk hajlamos túlzásokba esni, a Starship nevű űrhajórendszer fejlesztése ugyanakkor valóban jól halad.

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket