Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé2020. október 28., szerda
Tudomány

Szaglásunk, mint a vadászkutyáké

2005.09.06.Admin
National Geographic Magyarország

Amerikai kutatók igazolták, hogy a vadászkutyákhoz hasonlóan az ember is képes a szagok forrásának irányát azonosítani. A jövőben arra keresnek választ, hogy ez a képesség milyen mértékben fejleszthető.

A Nobel-díjas Békésy György 1964-ben kutatásai alapján kijelentette, hogy az ember képes a szagok forrásának lokalizálására. Elképzelései szerint ez a halláshoz hasonló módon menne végbe: a két orrlukba érkező illatok intenzitásának és időbeli észlelésének különbségéből következtet az agy a forrás elhelyezkedésére.

Békésy elképzelése – bár a ma már rendelkezésre álló, korszerű vizsgálóeszközök hiányában hipotetikusnak mondható – nagymértékben helytállónak bizonyult. Kísérletei során olyan illatanyagokat használt, melyek két a szaglásban résztvevő ideget ingereltek: a szaglóideget (nervus olfactorius) és a háromosztatú ideget (nervus trigeminus).

Új módszerek

A Kalifornia Egyetem, Berkeley kutatói Noam Sobel pszichológia professzor vezetésével újra megvizsgálták ezt a kérdést. Huszonegy önkéntes alanyuk arca elé olyan szerkezetet helyeztek, melyen keresztül a két orrlukba külön-külön lehetett illatanyagokat juttatni. A szagláspróba közben funkcionális mágnesrezonancia vizsgálatot (fMRI) végeztek, amely megmutatja, hogy az adott pillanatban mely agyterület aktívabb a többinél.

A vizsgálathoz négyféle vegyszert használtak. Ezek közül kettő szinte kizárólag a szaglóideget ingerli: a rózsaillatú fenil-etil-alkohol és a szegfűszeget idéző eugenol. A másik kettő elsősorban a háromosztatú idegre hat: az ecetszagú propionsav és a banánillatú amilacetát. Az illatanyagok gondos kiválasztása azért volt fontos, mert a legtöbb egyéb illat változó arányban, de mindkét ideget ingerli, és ezekkel nem lehetett volna megállapítani, hogy a vizsgált jelenség melyik ideg közvetítésével jön létre.

A vizsgálatban tizenhat egészséges önkéntes és öt olyan beteg vett részt, akiknek szaglóidege működésképtelen, egyáltalán nem éreznek szagokat (anosmia a kórkép neve).

Te is lehetsz nyomkereső

Míg az ép szaglású alanyok minden szagingernél meg tudták nevezni, melyik orrlukjukban érzik az illatot, az anosmiások erre a kérdésre egyáltalán nem tudtak válaszolni, bár a háromosztatú ideget ingerlő illatoknál érezték a stimulust. Ebből egyértelműen kiviláglik, hogy a szagok lokalizálásáért egyedül a szaglóideg felelős.

Az fMRI felvétel igazolta, hogy a szagló agykérgi régión belül más és más területek válnak aktívvá a bal illetve a jobb orrluk illatingerlése során. A lokalizáció során még egy agyterület fokozott aktivitást mutatott, nevezetesen a felső halántéklebenyi tekervény (gyrus temporalis superior), mely a hangok és a vizuális ingerek helyének meghatározásában is szerepet játszik.

A kutatók szerint az ember tehát a vadászkutyákhoz hasonló módon képes – anatómiailag – az egocentrikus lokalizációra, azaz arra, hogy fejének megmozdítása nélkül megállapítsa, a térben hol helyezkedik el az érzékelt szag/illat forrása. Meggyőződésük, hogy ez a képesség fejleszthető, így következő kísérletükben azt készülnek vizsgálni, hogy milyen mértékben taníthatók meg emberek egy adott terepen elhelyezett illatos tárgyak „kiszimatolására”.

Hozzászólások

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

A SpaceX magánvállalat egyik terve az, hogy Starlink néven egy hatalmas műholdflottát hozzon létre.

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

A koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan" csökken a megfertőződést követően - állapították meg brit szakemberek.

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket