Fénykibocsátó az emberi kéz

Az eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek azt állították, hogy az élőlények többsége – a növényeket is beleértve – fényt bocsát ki. Mivel úgy tűnik, hogy a betegségek befolyásolják a fénylés erősségét és mintázatát, a felfedezés elősegítheti a betegek kevésbé kellemetlen módszerekkel való vizsgálatát.

Mitsuo Hiramatsu, a japán Hamamatsu Photonics Központi Kutatólaboratóriumának tudósa, a kutatás vezetője elmondta, hogy nem a kéz az egyetlen testrész, amely fotonokat (a fény parányi „energiacsomagjai”) bocsát ki, hanem a homlok és a talp is.

A fény szabad szemmel nem észlelhető, Hiramatsu és csoportja nagy hatásfokú fotonszámlálót használt, hogy „meglássa”. A detektor szerint a körmök adott idő alatt 60 fotont, az ujjak 40-et bocsátottak ki, és a tenyér volt a leghalványabb, a maga kibocsátott 20 fotonjával. Hiramatsu nem tudja biztosan, miért fénylenek jobban a körmök, mint a kéz más részei, de úgy véli, a körmök valamiféle fényszóró prizmaként működhetnek.

Az eredményeket a Journal of Photochemistry and Photobiology B: Biology folyóirat legfrissebb számában tették közzé.

A fénykibocsátás oka

Hiramatsu és munkatársai igyekeztek meghatározni, hogy mi okozza a fénykibocsátást. Ehhez a vizsgálat alanyainak kezét forró vagy hideg vízzel teli műanyag edénybe merítették, mielőtt megmérték a fotonkibocsátást. A kutatók nitrogént vagy oxigént is pumpáltak abba a sötét dobozba, ahová a vizsgált egyének a méréshez betették a kezüket.

A meleg fokozta a fotonkibocsátást éppúgy, mint az oxigéndús környezet. A kéz bedörzsölése ásványolajjal szintén növelte a fényességet. Ezekre az eredményekre alapozva a tudósok feltételezik, hogy a fénykibocsátás „valamiféle kemilumineszcencia”, azaz kémiai reakciók révén létrejövő lumineszcencia, olyasmi, ami miatt például a szentjánosbogarak világítanak. A kutatók azt hiszik, hogy a fény 40 százaléka abból a kémiai reakcióból származik, amely állandóan zajlik, miközben kézbőrünk reakcióba lép a levegő oxigénjével.

Mivel az ásványolaj – amely behatol a bőrbe – fölerősíti a fényt, a kísérletet végzők jelenleg azt gondolják, hogy a ragyogás 60 százaléka a bőr belsejében lejátszódó kémiai reakciók eredménye.

A kutatók bíznak abban, hogy a jövőbeni tanulmányok tovább bővítik majd az emberi fotonkibocsátással kapcsolatos ismereteinket, és ez végül elvezet az új orvosi diagnosztikai alkalmazások kifejlesztéséhez.