Megfejtették a spagetti-rejtélyt

A fizikusokat régóta foglalkoztatja ez a jelenség: még a Nobel díjas Richard Feynman professzort is rajtakapták, ahogy a konyhában gondterhelten töri el egymás után a spagettiszálakat. A rejtélyt Dr. Basile Audoly és Dr. Sébastien Neukirch, a párizsi Pierre és Marie Curie egyetem tudósai fejtették meg; a felfedezésről a Physical Review Letters című amerikai tudományos folyóirat számolt be.

A mechanikai modellező laboratóriumban az első törést követő állapottal kezdték a kísérletet, amely annyiból állt, hogy a spagetti egyik végét befogták, a másikat majdnem törésig meghajlították, majd elengedték, és mozgását videofelvételre rögzítették. A rúd ahelyett hogy egyre kisebb kitéréssel rezegve megállt volna, általában egy közbenső ponton eltörött.

A rugalmas, oldal irányban meghajlított rúd mozgását a Kirchoff-féle hullámegyenletek írják le. Az elengedéskor a rúd két vége között oda-vissza haladó, visszaverődő és jelentős hajlító feszültséget okozó hullám indult. A szinte a töréshatárig feszített spagetti nem bírta a visszavert hullám okozta pluszterhelést és eltörött.

A Kirchoff-egyenletek numerikus megoldása és a videofelvétellel dokumentált tényleges viselkedés jó egyezést mutatott. Az újonnan létrejött darabokban megismétlődhet a jelenség, s előfordul, hogy azok láncreakciószerűen tovább törnek. Nem mellékes: a szilánkos csonttörések mechanizmusa is hasonló.