Megfejtették a spagetti-rejtélyt
Francia fizikusok megfejtették a spagetti-rejtélyt, azaz miért törik több darabba, nem csak kétfelé a meghajlított száraz spagetti. A jelenség oka az első törést követő, szabad szemmel nem követhető rezgésekben rejlik - a felismerés biztonságosabb épületek és járművek megszületéséhez is elvezethet.
A fizikusokat régóta foglalkoztatja ez a jelenség: még a Nobel díjas Richard Feynman professzort is rajtakapták, ahogy a konyhában gondterhelten töri el egymás után a spagettiszálakat. A rejtélyt Dr. Basile Audoly és Dr. Sébastien Neukirch, a párizsi Pierre és Marie Curie egyetem tudósai fejtették meg; a felfedezésről a Physical Review Letters című amerikai tudományos folyóirat számolt be.
A mechanikai modellező laboratóriumban az első törést követő állapottal kezdték a kísérletet, amely annyiból állt, hogy a spagetti egyik végét befogták, a másikat majdnem törésig meghajlították, majd elengedték, és mozgását videofelvételre rögzítették. A rúd ahelyett hogy egyre kisebb kitéréssel rezegve megállt volna, általában egy közbenső ponton eltörött.
A rugalmas, oldal irányban meghajlított rúd mozgását a Kirchoff-féle hullámegyenletek írják le. Az elengedéskor a rúd két vége között oda-vissza haladó, visszaverődő és jelentős hajlító feszültséget okozó hullám indult. A szinte a töréshatárig feszített spagetti nem bírta a visszavert hullám okozta pluszterhelést és eltörött.
A Kirchoff-egyenletek numerikus megoldása és a videofelvétellel dokumentált tényleges viselkedés jó egyezést mutatott. Az újonnan létrejött darabokban megismétlődhet a jelenség, s előfordul, hogy azok láncreakciószerűen tovább törnek. Nem mellékes: a szilánkos csonttörések mechanizmusa is hasonló.
Alkotás két kijelzőn – ASUS Zenbook Pro 14 Duo OLED (X)
Alkoss bárhol és bármikor a lenyűgöző OLED kijelzővel és a produktivitásra termett hardverrel.
Kik bíznak a mesterséges intelligenciában?
A gépek precízebbek, objektívebbek az embernél, de vajon megbízhatóbban is moderálnak? Egy új kutatás tisztázta a kérdést.
Az agyban dajkaként funkcionáló mikroglia sejteknek az agy fejlődésében betöltött szerepét vizsgálták a KOKI kutatói (X)
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám vezette Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként írta le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét.
Az első kisbolygó-eltérítő teszt
A NASA speciális tesztküldetése során a Dimorphos nevű apró égitestbe ütközve a reményeink szerint egészen minimális, de mérhető változást okoz annak pályájában.
Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon
40 ezer éve ugyan kihaltak a neandervölgyiek, ám jelenkorunk minden eddiginél több neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
