Megvan a tökéletes homokvár receptje
Amerikai fizikusok meghatározták, milyen homok-víz arány szükséges a lehető legstabilabb homokvár megépítéséhez.
A worchesteri Clark Egyetem fizikusai szerint a tökéletes homokvár egy rész víz és nyolc rész homokból áll.
A két kutató a granuláris anyagok fizikáját vizsgálja; a homokvárak kutatásának közvetett célja a minél nagyobb stabilitású támfalak tervezése.
Közismert, hogy a nedves homok szilárdsága nagyobb, mint a szárazé. Ennek oka, hogy a kis mennyiségű víz „hidakat” képez a homokszemek között, ezzel növeli szilárdságát.
A legstabilabb homokvár kitapasztalásához a fizikusok átlátszó, forgó dobokba különböző méretű szemekből álló, illetve eltérő víz-homok arányú várakat helyeztek. Ezt követően azt mérték, hogy a forgó dobokban mennyi ideig maradtak állva a várak.
Az összeomlás módját, valamint az épületek felszínén és a bennük lezajló folyamatokat ezután a matematika nyelvén is leírták, majd meghatározták a legszilárdabb homokvár összetételét. Eredményük szerint az 1:8-hoz víz:homok arány adja a legtökéletesebb várat.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
