Az új évezred legfőbb gyilkosai

Nemzetközi felmérések szerint 2005 végére a globális halálozás mértéke 58 millió ember/év lesz, és ebből 35 millióan krónikus betegség – szív- érbetegség, cukorbaj, rák – miatt lelik halálukat. És bármily meglepő, ezek a civilizációs betegségek nem csupán a gazdag társadalmakat sújtják, sőt: a krónikus betegségekből származó halálozás 80 százaléka a közepes illetve alacsony jövedelmű országokban várható.

Míg a XX. század elején és közepe táján a fő halálokok listáját a fertőző betegségek, járványok vezették, mára a szív-érrendszeri és daganatos betegségek törtek az élre a világ szinte minden országában. Például míg az AIDS 2, 8 millió ember életét követeli évente (és afrikai tombolásáról igen sokat hallani), a szív-érrendszeri betegségek 17, 5 millió ember halálában játszanak szerepet világszerte.

Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2015-ben már a várható 64 milliós globális halálozásból 41 millióért lesz krónikus betegség felelős. Richard Horton, a The Lancet című tudományos folyóirat szerkesztője kommentárban hívta fel a figyelmet arra, hogy életmód-változtatással sok idejekorán véget ért élet megmenthető lehetne.

Só és dohány

Horton szerint a halálozások közül ma 4, 9 millió esetben a dohányzás, 7, 1 millió esetben pedig a magas vérnyomás tehető felelőssé. A dohánytermékek és a közismerten vérnyomás-emelő túlzott sófogyasztás visszaszorításával rengeteg haláleset volna elkerülhető.

Tudósok becslései szerint a következő 10 évben a fertőző betegségek, terhességi és szülési szövődmények miatti halálozás további 3 százalékkal csökken, ezzel szemben a krónikus betegségek miatt 17 százalékkal (!) többen halnak meg.

Horton úgy véli, hogy ha sikerülne világszerte pusztán a só- és dohányfogyasztást valamelyest visszaszorítani, azzal 2015-ig mintegy 2 százalékkal csökkenhetne a krónikus betegségek miatti halálozás. Ez tíz év alatt 36 millió emberélet megmentését jelentené.