Az új évezred legfőbb gyilkosai
Napjainkban az egész világon mintegy kétszer annyian halnak meg krónikus betegségek, mint fertőzések, éhezés, terhességi vagy szülési komplikációk miatt összesen. Odafigyeléssel és életmód-változtatással sok millió értelmetlen halál megelőzhető volna.
Nemzetközi felmérések szerint 2005 végére a globális halálozás mértéke 58 millió ember/év lesz, és ebből 35 millióan krónikus betegség – szív- érbetegség, cukorbaj, rák – miatt lelik halálukat. És bármily meglepő, ezek a civilizációs betegségek nem csupán a gazdag társadalmakat sújtják, sőt: a krónikus betegségekből származó halálozás 80 százaléka a közepes illetve alacsony jövedelmű országokban várható.
Míg a XX. század elején és közepe táján a fő halálokok listáját a fertőző betegségek, járványok vezették, mára a szív-érrendszeri és daganatos betegségek törtek az élre a világ szinte minden országában. Például míg az AIDS 2, 8 millió ember életét követeli évente (és afrikai tombolásáról igen sokat hallani), a szív-érrendszeri betegségek 17, 5 millió ember halálában játszanak szerepet világszerte.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2015-ben már a várható 64 milliós globális halálozásból 41 millióért lesz krónikus betegség felelős. Richard Horton, a The Lancet című tudományos folyóirat szerkesztője kommentárban hívta fel a figyelmet arra, hogy életmód-változtatással sok idejekorán véget ért élet megmenthető lehetne.
Só és dohány
Horton szerint a halálozások közül ma 4, 9 millió esetben a dohányzás, 7, 1 millió esetben pedig a magas vérnyomás tehető felelőssé. A dohánytermékek és a közismerten vérnyomás-emelő túlzott sófogyasztás visszaszorításával rengeteg haláleset volna elkerülhető.
Tudósok becslései szerint a következő 10 évben a fertőző betegségek, terhességi és szülési szövődmények miatti halálozás további 3 százalékkal csökken, ezzel szemben a krónikus betegségek miatt 17 százalékkal (!) többen halnak meg.
Horton úgy véli, hogy ha sikerülne világszerte pusztán a só- és dohányfogyasztást valamelyest visszaszorítani, azzal 2015-ig mintegy 2 százalékkal csökkenhetne a krónikus betegségek miatti halálozás. Ez tíz év alatt 36 millió emberélet megmentését jelentené.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Hőhullámok és a városi fák
Egy új kutatás szerint a városok hőhullámainak halálos áldozatai számát harmadával csökkenthetik a fák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
