2005 legabszurdabb kutatásai

A Nobel- és az Ig Nobel-díjak között több különbség is van: így például, míg a Nobel-díjasokat szakértő testületek jelölik, az Ig Nobelre többnyire saját magukat jelölik a tudósok. Míg a Nobel-díjasoknak dicsőség, elismerés és csillogás jár, az Ig Nobel-díjasok még a ceremóniára való utazás költségeit is maguk finanszírozzák.

És ami a legnagyobb eltérés a két díj között: az Ig Nobel mosolyt csal mind a nézők, mind a tudóstársak arcára. Ide ugyanis nem a hétköznapi élettől elszakadt, bonyolult kutatási témákkal pályáznak a jelöltek, hanem abszurd, a valóság egy apró szeletére rávilágító, időnként metszően lényegbevágó kérdések kerülnek a boncasztalra.

Magyar kutató a nyertesek között

Az idei nyertesek között magyar kutató is van. Gál József nyerte ugyanis – megosztva – a fizikai díjat, méghozzá a pingvinek székletürítéséről a brémai egyetemen folytatott, már közzététele idején világszerte feltűnést keltő tanulmányáért. A dolgozat, amely a Victor Meyer-Rochow német származású új-zélandi tudóssal együtt végzett vizsgálat eredményeit összegezte, tavaly januárban jelent meg a New Scientist brit folyóiratban. Gál József és Victor Meyer-Rochow fotók segítségével a széklet röppályájából és konzisztenciájából arra a következtetésre jutott, hogy a pingvinek 60 kilopascal nyomóerővel lökik ki magukból székletüket. Ez az embernél mért legnagyobb nyomóerő négyszerese.

A felfedezést már közzétételekor esélyesnek minősítették az Ig Nobelre, de az elismerésre még egy évet várniuk kellett a tudósoknak – ami persze mindenképpen többszöröse annak a gyorsaságnak, amellyel a kevésbé különös eredményeket jutalmazták – akár idén is – a hivatalos Nobellel. Egyébként maga a pingvinszéklet-kutatás nem vett különösen hosszú időt igénybe, csak néhány hétig tartott. Gál József akkor elmondta a New Scientistnek, hogy az antarktiszi pingvinekről készült fotók adtak ihletet a különös tudományos vizsgálódásra.

A pingvinek ismertek arról, hogy hatalmas nyomóerővel préselik ki székletüket az Antarktisz jégmezőire, mert ezáltal óvják tollazatuk és fészkük tisztaságát. A két tudós Adelie- és Chinstrap-pingvinek (Pygoscelis adelie és Pygoscelis antarctica) ülepe alá nézett. Megállapították, hogy az ürülék 40 centiméteres távolságra repül. A székelési nyomatékot – mint azt Gál a brit folyóiratnak elmondta – közvetlenül nem tudták megmérni, hanem csak kikalkulálták, “végtére is a pingvinek védett állatok”.

További nyertesek:

ORVOSTUDOMÁNY: Az idei orvosi Ig Nobelt az amerikai Gregg Miller nyerte, aki műheréket fejlesztett ki kutyák számára, méghozzá három különböző méretben és keménységben. A Neuticles elnevezésű szilikon műherék gyártása egyébként gazdaságilag is sikeres vállalkozásnak bizonyult.

GAZDASÁG: A gazdasági Ig Nobelt az amerikai Gauri Nanda kapta egy olyan kerekes ébresztőóra kifejlesztéséért, amely iszonyú hangok kibocsátása közben elgurul, így az ébresztettnek mindenképpen fel kell kelnie, hogy elhallgattathassa.

BIOLÓGIA: A biológiai díjat az a tudóscsoport érdemelte ki, amely beható tanulmányban elemezte 131 békafajta esetében, hogy milyen illatokat bocsátanak ki stresszhelyzetben.

KÉMIA: A díjat az amerikai Minnesota Egyetem kutatói kapták, akik azt tesztelték, hogy vajon az ember szirupban gyorsabban vagy lassabban úszik-e, mint vízben. (A National Geographic Online cikke a témában >> )

TÁPLÁLKOZÁS: Ezt a díjat idén egy olyan japán kutató nyerte el, aki 34 éven keresztül minden általa elfogyasztani kívánt ételt lefényképezett illetve kielemzett.

IRODALOM: A díjat a nigériaiak vehették át fantáziadús e-mailjeikért, amelyek mind ugyanazt a sablont követték: a gazdag kaszthoz tartozó levélíró csekély összeg átutalását kérte a címzettektől, amiért cserébe mesés gazdagságot ígért..

BÉKEDÍJ: Ezt a díjat a brit newcastle-i egyetem két kutatója érdemelte ki magvas tanulmányával, amely azt vizsgálta, hogy miként hat a Csillagok háborúja című filmjének nézése egy szöcske agyműködésére.