Rovarokkal a tökéletes gumiért
Ausztrál kutatók laboratóriumi körülmények között olyan fehérjét állítottak elő, amely rugalmasabb, mint bármely szintetikus gumi. A rovarokban előforduló fehérje új távlatokat nyithat a gerincgyógyászat, sőt, akár az érsebészet terén is.
A resilin nevű fehérje elsősorban rovarok vázában fordul elő. Szerepet játszik a bolha ugrálása során az elasztikus energia tárolásában, és ezáltal a mozgási teljesítmény fenntartásában, valamint ecetmuslicák szárnytövében a „zsanér” részét képezi.
Rugalmassága felülmúlja a szintetikus gumikét. Eredeti hosszának akár háromszorosára is nyújtható, anélkül, hogy deformálódna, vagy mechanikai tulajdonságai romlanának. Ez igen lényeges, hiszen egy átlagos ecetmuslica élete során mintegy 500 millió szárnycsapást végez, és ezt a resilinnek bírnia kell.
Az ausztrál CSIRO Állattenyésztési Üzem biokémikusai Chris Elvin vezetésével első ízben állították elő ezt a fehérjét laboratóriumi körülmények között. A resilin genetikai kódja már más kutatók korábbi kutatásaiból ismert volt, azonban előállítani mindeddig senkinek sem sikerült.
Porckorong és ütőér
Elvin és munkatársai a resilin génjének egy szakaszát izolálták Drosophila melanogaster muslicákban, majd a génszakaszokat Escherichia coli baktériumokba helyezték. A baktériumok szaporodása során kapott tenyészoldat több grammnyit tartalmazott a fehérje előalakjából, a pro-resilinből.
Ekkor a kutatók ruténium katalizátort adtak a pro-resilin oldathoz, és megvilágították. Ennek hatására a molekulákon belül két tirozin aminosav között kötés jött létre, és 20 másodperc alatt nyúlós, gumiszerű folyadék, valódi resilin volt a Petri-csészében.
Ez a kiváló mechanikai tulajdonságokkal bíró anyag a jövőben felhasználható lehet a csigolyák közötti rugalmas támasztékként funkcionáló porckorongok megbetegedése esetén azok pótlására. Más tudósok szerint a mesterségesen előállított resilin megoldást jelenthet az érfalak rugalmasságának helyreállítására, ezáltal az érelmeszesedés és a körülírt ütőértágulat, az aneurysma kezelésében is szerepet kaphat.
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
