Mégsem volt csodafegyvere Arkhimédésznek?

Rendkívül érdekes kísérletsorozatot hajtottak végre a világ leghíresebb műszaki egyetemének, a Massachusetts Institute of Technology-nak (M.I.T.) és a University of Arizonának a kutatói. A Discovery Channel „Mythbusters” (Mítoszrombolók) című műsorának megbízásából megpróbálták rekonstruálni azt a „csodafegyvert”, amelyet az ókori források Arkhimédésznek, a nagy görög tudósnak tulajdonítanak.

Felemás eredmények

A kísérletek azonban felemás eredményeket hoztak, méghozzá azután, hogy tavaly a műsor résztvevői egyszer már megpróbáltak vízen úszó hajókat felgyújtani úgy, hogy a nap fényét tükrökkel összpontosítják rájuk.

Arkhimédész az ókori források szerint ugyanis ezzel a módszerrel, tükrök segítségével fókuszálta a nap fényét, és olyan „halálos sugarat” állított elő, ami felgyújtotta a Szürakuszai-t ostromló római flottát. (A szicíliai város neve latinul Syracusae, tudományos görög átírással Syracusai, mai olasz megnevezése pedig Siracusa. Szürakuszai a görög gyarmatosítás során a Földközi-tenger medencéjében az egyik legfontosabb hellén várossá nőtte ki magát az ókorban, a rómaiak pedig csak jóval később foglalták el az Itáliához közeli szigeten lévő települést.)

Arkhimédész a források szerint üvegből és bronzból készítette tükreit. Most szombaton, 2000 évvel Szürakuszai ostroma után, a M.I.T. és az Arizonai Egyetem kutatói megpróbáltak felgyújtani egy 80 éves öreg halászhajót, méghozzá olyan eszközökkel, amelyekkel Arkhimédész rendelkez(het)ett. Mindennek alapján nem sikerült egyértelmű eredményre jutniuk, de egyértelmű cáfolatra sem leltek. Bizonyítani viszont semmiképpen sem sikerült Arkhimédész módszerének kivitelezhetőségét.

Nem volt praktikus fegyver

Az M.I.T. csapatának nem sikerült például 50 méterről felgyújtania a bárkát, pedig 300 négyzetméternyi bronz- és üvegfelületet használtak fel a napsugarak fókuszálásához, tükrözéséhez. 150 méterről mindössze egy kis parázslást sikerült előidézniük a hajón, pontosabban annak fából készült felületén, de „nyílt lángolás” nem következett be. Egy második kísérletben aztán 25 méterről próbálták meg ugyanezt, és ekkor némi sikerrel vetették be a „sugárfegyvert”, minthogy egy kisebb tüzet sikerült gerjeszteniük, de hamarosan ez is kialudt magától.

Mike Bushroe, az Arizonai Egyetem Hold- és Bolygókutató Laboratóriumának munkatársa kipróbált egy másik szerkezetet is, amelyik virágszirmokhoz hasonló alakú volt, de ez a berendezés sem füstöt, sem lángot nem produkált. Peter Rees, a MythBusters című műsor producere szerint ezek után belátható, hogy az Arkhimédészről szóló történet inkább a mítoszok kategóriájába tartozhat.

„Nem azt állítjuk, hogy nem lehetett ilyen fegyvert készíteni, hanem azt, hogy ez rendkívüli módon haszontalan lenne háborúban” – tette hozzá Rees. (Ezzel alighanem arra utalhatott, hogy a 25 méteres „hatótávolság” rendkívül kicsinek számított már az ókorban is, hiszen a hajítófegyverek, illetve az íjak korában egy ilyen „sugárfegyver” nem sokat érhetett.)

Ki tudja, mit tudott Arkhimédész?

David Wallace, a M.I.T. professzora szerint a kísérlet azt mutatta meg, hogy technikailag ugyan lehetséges egy ilyen megoldás (mármint Arkhimédészé), de a mostani kísérletek nem szolgálnak bizonyságul arra, hogy a görög tudós egy ilyen eszközzel ellenséges hajókat tudott volna megsemmisíteni.

Ugyanakkor a professzor azt is megjegyezte: „Ki tudná megmondani, hogy mit is csinált Arkhimédész? Ő volt a történelem egyik legnagyobb matematikusa, ezért nem szeretném intelligenciáját és képességeit alábecsülni.”