Másfélmillió leszármazottja él egy középkori ázsiai nemesnek

Alfa hímeknek szokás nevezni azokat a férfiakat, illetve az állatvilágban azokat a hímeket, amelyek génállományukat képesek egy nagyobb populációban is átörökíteni. Ilyen alfa-hím lehetett egy korábbi génteszt szerint Dzsingisz kán, a mongol uralkodó is, ahogyan erről a National Geographic Online-on már beszámoltunk. Dzsingisz kánnak a vizsgálatok szerint ma 16 millió leszármazottja él a Földön, elsősorban Közép-Ázsiában, de például a pakisztáni hazara törzs mondája is igaz lehet a kutatások szerint, hiszen ők már legendáik alapján is a kántól származtak…

Egy szerényebb versenytárs

Hozzá képest tehát visszafogottnak mondható az a – Spiegel Online szerint – kínai nemes (aki véleményünk szerint inkább mandzsu lehetett, ami egy egészen más népcsoportot jelent, s inkább a mongolokkal mutat rokonságot), s akinek a géntesztek szerint „mindössze” másfélmillió utódja van, de azért őt sem kell feltétlenül lebecsülnünk! De nézzük, kik és hogyan jöttek rá a géntesztek alapján a Csing-dinasztia előfutárának ezen örökléstanilag fontos tevékenységére!

A Wellcome Trust Sanger Institute kutatói a nagy-britanniai Hinxtonban feltételezik, hogy egy ötszáz évvel ezelőtt élt ázsiai férfitől származik a mai kínai és mongóliai lakosság jelentős része. (Persze Kínában 1, 5 millió ember nem számít olyan nagy „tömegnek”, de azért a lakosság több mint egy ezrelékét jelenti még ez is.

Meglepő egybeesések

A kutatók szerint egyébként egy Giocangga nevű férfi az, aki most „Dzsingisz kán nyomába léphet”, és ha nem is volt olyan sikeres génállományának átörökítésében, de azért az örökranglistán alighanem így is előkelő helyet foglal el. Giocangga a XVI. század közepén élt, és leszármazottjai ma Észak-Kínában és Mongóliában élnek. Minderről a brit kutatók egy amerikai szaklapban számoltak be, amelynek American Journal of Human Genetics a neve.

A szerzők, Chris Tyler-Smith és kollégái azt állítják, hogy megvizsgálták a régióban élő ezer ember génjeit, és ezek között meglepő egybeeséseket találtak.

A mostani kutatási eredmények hasonló módszerrel készültek, mint a korábbi, Dzsingisz kánra vonatkozó vizsgálatok. Vagyis nem az X-, hanem a férfiakra jellemző Y-kromoszómát kezdték el vizsgálni a kutatók. Ez a kromoszóma nem változik olyan gyakorisággal, mint a másik.

Az Y-kromoszóma csak a férfiakra jellemző, sokkal kisebb, mint a női „változata”, és hosszának csak 5 százaléka „kommunikál” az X-kromoszómákkal. Így tehát az Y-kromoszóma „kommunikációs képtelensége” kiváló lehetőséget nyújt a kutatóknak arra, hogy a változatlan genetikai állományt vizsgálják meg benne, miközben az X-kromoszómák gyakran módosulnak, tehát nem igazán alkalmasak az efféle analízisre.

Ez azt jelenti tehát, hogy az Y-kromoszóma szinte változatlanul száll át apáról fiúra, és ezért a rokonsági fokok megállapítására kiválóan alkalmas.

Ötszáz éve élhetett a “közös ős”

Tyler-Smith és csapata a mostani új tanulmányukban arra jöttek rá, hogy a megvizsgált férfiak 3, 3 százalékának nagy egybeeséseket mutatott a genetikai állománya. Pontosabban azok az Y-kromoszómán lévő DNS-szekvenciák estek egybe, amelyek kevésbé változékonyak. Mindezek alapján feltételezik, hogy 500 évvel ezelőtt élhetett egy „közös ős”, aki rájuk örökítette át genetikai állományát.

A kutatók ennek alapján feltételezték, hogy ez az átörökítő nem lehetett más, mint Giocangga, akinek az unokája megalapította a Kínát meghódító mandzsu dinasztiát, a Csing-dinasztiát. (Angolos átírással: Qing-dinasztia.) Az unoka 1644-ban hozta létre a Csingek uralmát. Ekkortól kezdve a Giocanggától származó (mandzsu) nemesség tagjai kezdték irányítani Kína életét, egészen 1912-ig. Ezek a nemesek, előkelők, számos feleséggel, társfeleséggel rendelkeztek, és luxuséletet éltek Kínában.

Ahhoz, hogy kétségkívül bebizonyítsák Giocangga „ősatyaságát”, a kutatóknak még további vizsgálatokat kellene végezniük. Elsősorban olyan személyeket kellene felkutatniuk, akik mindenféleképpen tőle származnak. Az a nemesi réteg, amely 1912-ben kormányozta Kínát, 80 ezres létszámú volt, és még ma is sok kínai hivatkozhat nemesi elődeire. Ugyanakkor a kulturális forradalom óta Kínában inkább titkolják az emberek előkelő származásukat. Éppen ezért azok, akik Giocangga közvetlen leszármazottjainak tekinthetők, nem szívesen vetik alá magukat genetikai teszteknek.