Új típusú ízlelőbimbót fedeztek fel

Francia kutatók rágcsálók nyelvén felfedeztek egy új receptortípust, mely a zsíros íz érzéséért felelős. Egyelőre nem tisztázott, hogy a most felismert ízlelőbimbó emberben is jelen van-e, és valóban ízérzetet közvetít-e.
A Burgundy Egyetem kutatói egerek és patkányok nyelvén felismertek egy olyan ízlelőbimbót, mely a korábban ismertektől eltérően a zsíros íz érzetét közvetíti. Mindeddig öt ízkvalitás receptorai voltak ismertek, ezek az édes, sós, savanyú, keserű és az umami (az élelmiszeradalékként ismert nátrium-glutamát íze) íz érzéséért felelnek.
Kimutatták azt is, hogy az újonnan felfedezett receptor nemcsak a nyelven, hanem a zsírraktározásban résztvevő szövetekben is fellelhető.
A kutatók Philippe Besnard vezetésével vizsgálták a CD36 névre keresztelt receptor szerepét. Létrehoztak olyan egereket és patkányokat, melyekben ez a receptor úgynevezett génkiütés (knock out) miatt nem jelent meg, míg a kontroll csoportban normális, ép ízlelőbimbó-szerkezetű rágcsálók voltak.
Zsírigény
A normál patkányok és egerek bőségesen vettek magukhoz zsíros táplálékot, míg génkezelt társaik nem. Igazolták, hogy amikor normál patkányok nyelvére zsíros folyadékot cseppentettek, az állatok emésztőszerveiben zsírbontó anyagok kiválasztódása indult meg, míg a génkiütött patkányoknál ez a folyamat nem történt meg.
A kutatók úgy vélik, hogy ennek az ízlelőbimbónak nagy evolúciós jelentősége lehet – akár az ember számára is. Hiszen azon korszakokban, amikor nem állt bőséges táplálékválaszték őseink rendelkezésére, ez a receptor segíthetett őseinknek a fennmaradás szempontjából lényeges zsírdús táplálék felismerésében és kiválasztásában.
Azt azonban még nem tudni, hogy valóban megtalálható-e az ember nyelvén is a zsírreceptor, és valóban ízérzést közvetít-e, vagy csak a zsírbontás folyamatát indítja be. A kutatók a későbbiekben erre mindenképpen fényt kívánnak deríteni, hiszen sok mindenre magyarázattal szolgálhat táplálkozási szokásainkkal és az elhízással kapcsolatban.