Új típusú ízlelőbimbót fedeztek fel
Francia kutatók rágcsálók nyelvén felfedeztek egy új receptortípust, mely a zsíros íz érzéséért felelős. Egyelőre nem tisztázott, hogy a most felismert ízlelőbimbó emberben is jelen van-e, és valóban ízérzetet közvetít-e.
A Burgundy Egyetem kutatói egerek és patkányok nyelvén felismertek egy olyan ízlelőbimbót, mely a korábban ismertektől eltérően a zsíros íz érzetét közvetíti. Mindeddig öt ízkvalitás receptorai voltak ismertek, ezek az édes, sós, savanyú, keserű és az umami (az élelmiszeradalékként ismert nátrium-glutamát íze) íz érzéséért felelnek.
Kimutatták azt is, hogy az újonnan felfedezett receptor nemcsak a nyelven, hanem a zsírraktározásban résztvevő szövetekben is fellelhető.
A kutatók Philippe Besnard vezetésével vizsgálták a CD36 névre keresztelt receptor szerepét. Létrehoztak olyan egereket és patkányokat, melyekben ez a receptor úgynevezett génkiütés (knock out) miatt nem jelent meg, míg a kontroll csoportban normális, ép ízlelőbimbó-szerkezetű rágcsálók voltak.
Zsírigény
A normál patkányok és egerek bőségesen vettek magukhoz zsíros táplálékot, míg génkezelt társaik nem. Igazolták, hogy amikor normál patkányok nyelvére zsíros folyadékot cseppentettek, az állatok emésztőszerveiben zsírbontó anyagok kiválasztódása indult meg, míg a génkiütött patkányoknál ez a folyamat nem történt meg.
A kutatók úgy vélik, hogy ennek az ízlelőbimbónak nagy evolúciós jelentősége lehet – akár az ember számára is. Hiszen azon korszakokban, amikor nem állt bőséges táplálékválaszték őseink rendelkezésére, ez a receptor segíthetett őseinknek a fennmaradás szempontjából lényeges zsírdús táplálék felismerésében és kiválasztásában.
Azt azonban még nem tudni, hogy valóban megtalálható-e az ember nyelvén is a zsírreceptor, és valóban ízérzést közvetít-e, vagy csak a zsírbontás folyamatát indítja be. A kutatók a későbbiekben erre mindenképpen fényt kívánnak deríteni, hiszen sok mindenre magyarázattal szolgálhat táplálkozási szokásainkkal és az elhízással kapcsolatban.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
