Tudományosan igazolták a vaklátást
Amerikai kutatók szellemes kísérlettel bizonyították, hogy az elsődleges látókéreg időleges kikapcsolása után is lehetséges a vizuális információk feldolgozása. Az, hogy ez milyen idegi mechanizmussal megy végbe, egyelőre rejtély.
Vaklátásnak nevezik azt a jelenséget, melyet olyan embereknél tapasztaltak, akik látásért felelős agykérgi régióját valamilyen károsodás – általában agyvérzés vagy szélütés (stroke) – érte, és ennek következtében megvakultak. Holott ezek az emberek nem látnak, a szemük elé helyezett tárgyat a statisztikailag várhatónál gyakrabban azonosítják – anélkül, hogy a látás ténye tudatosodna bennük.
A houstoni Rice Egyetem kutatói Tony Ro vezetésével ötletes módszert fejlesztettek ki ezen állapot modellezésére.
Kilenc önkéntesnél alkalmaztak úgynevezett transzkraniális mágneses stimulációt (TMS), mely során a nyakszirti koponyacsont fölött alkalmazott rövid mágneses impulzussal a másodperc törtrészére megbénították a látókérget.
Ez az eljárás semmilyen hosszú távú károsodást nem eredményez, az alanyok pusztán egy pillanatra megvakultak.
A TMS-sel egyidőben a nyitott szemmel ülő alanyok előtt lévő képernyőn felvillantottak egy vízszintes vagy függőleges rudat vagy egy piros vagy zöld pontot.
Ezt követően az önkénteseket megkérdezték, hogy mit láttak. Mindannyian azt állították, hogy semmit sem, de amikor a kísérlet vezetője felszólította őket, hogy jelöljék meg, az előttük felvillantott rúd vízszintes volt-e vagy függőleges, illetve a pont piros volt-e vagy zöld, az alanyok meglepően nagy arányban adtak helyes választ. A rudak irányával kapcsolatban 75 százalékban adtak helyes választ, míg a pont színével kapcsolatosan 81 százalékban. Ez messze meghaladja a véletlenszerű találgatásnál statisztikailag elvárt értéket.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a vizuális élmény feldolgozása a látókérgen kívül az agy más területeiben is végbemegy. Minthogy az eddigi tudományos ismeretek szerint a színekkel kapcsolatos információk kizárólag a thalamus nevű agyi struktúrán átkapcsolódva dolgozódnak fel, az az idegpálya, amely a vaklátásért felelős, nagy valószínűséggel áthalad a thalamuson. E titokzatos pálya és a hozzá kapcsolódó agyi központok feltérképezése további kutatássorozatokat igényel.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak
A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.
Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.
Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón
A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
