Tudományosan igazolták a vaklátást
Amerikai kutatók szellemes kísérlettel bizonyították, hogy az elsődleges látókéreg időleges kikapcsolása után is lehetséges a vizuális információk feldolgozása. Az, hogy ez milyen idegi mechanizmussal megy végbe, egyelőre rejtély.
Vaklátásnak nevezik azt a jelenséget, melyet olyan embereknél tapasztaltak, akik látásért felelős agykérgi régióját valamilyen károsodás – általában agyvérzés vagy szélütés (stroke) – érte, és ennek következtében megvakultak. Holott ezek az emberek nem látnak, a szemük elé helyezett tárgyat a statisztikailag várhatónál gyakrabban azonosítják – anélkül, hogy a látás ténye tudatosodna bennük.
A houstoni Rice Egyetem kutatói Tony Ro vezetésével ötletes módszert fejlesztettek ki ezen állapot modellezésére.
Kilenc önkéntesnél alkalmaztak úgynevezett transzkraniális mágneses stimulációt (TMS), mely során a nyakszirti koponyacsont fölött alkalmazott rövid mágneses impulzussal a másodperc törtrészére megbénították a látókérget.
Ez az eljárás semmilyen hosszú távú károsodást nem eredményez, az alanyok pusztán egy pillanatra megvakultak.
A TMS-sel egyidőben a nyitott szemmel ülő alanyok előtt lévő képernyőn felvillantottak egy vízszintes vagy függőleges rudat vagy egy piros vagy zöld pontot.
Ezt követően az önkénteseket megkérdezték, hogy mit láttak. Mindannyian azt állították, hogy semmit sem, de amikor a kísérlet vezetője felszólította őket, hogy jelöljék meg, az előttük felvillantott rúd vízszintes volt-e vagy függőleges, illetve a pont piros volt-e vagy zöld, az alanyok meglepően nagy arányban adtak helyes választ. A rudak irányával kapcsolatban 75 százalékban adtak helyes választ, míg a pont színével kapcsolatosan 81 százalékban. Ez messze meghaladja a véletlenszerű találgatásnál statisztikailag elvárt értéket.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a vizuális élmény feldolgozása a látókérgen kívül az agy más területeiben is végbemegy. Minthogy az eddigi tudományos ismeretek szerint a színekkel kapcsolatos információk kizárólag a thalamus nevű agyi struktúrán átkapcsolódva dolgozódnak fel, az az idegpálya, amely a vaklátásért felelős, nagy valószínűséggel áthalad a thalamuson. E titokzatos pálya és a hozzá kapcsolódó agyi központok feltérképezése további kutatássorozatokat igényel.
Ez az eddigi legrészletesebb kép egy baktérium felszínéről
A University College London kutatóinak és kollégáiknak sikerült egy élő E. coli baktérium felszínét minden eddiginél részletgazdagabb felvételen ábrázolniuk.
Rátalálhattak az első, galaxison kívüli exobolygóra
A Chandra Röntgenobszervatóriumnak és az XMM-Newton Röntgenobszervatóriumnak köszönhető felfedezés új távlatokat nyit meg az exobolygók kutatásában.
Becsapódások késleltethették a légkörünk fejlődését
A korábbi elképzelésekhez képest tízszer gyakoribbak lehettek a nagy becsapódások Földünk létének korai időszakában.
A Covid-19 idején kihalhatott az egyik influenza vírustörzs
Tudósok feltételezik, kihalhatott az egyik nagy influenzatörzs, mivel nem volt ember, akit megfertőzzön.
Drónok tesztelése
A kereskedelmi és orvosi drónok közlekedését szabályozó rendszer tesztelése során, Izraelben szusit, fagylaltot és vérkészítményt is szállítottak a levegőben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
