A csecsemőkori mellőzöttség nyomot hagy a szervezetben
Amerikai kutatók igazolták, hogy a csecsemőként nem elegendő törődésben részesült gyerekek szervezetében a későbbi években is kevesebb olyan hormon termelődik, mely a bizalomért és a kötődésekért felelős.
A Wisconsin Egyetem kutatói Seth Pollak fejlődéspszichológus vezetésével a csecsemőkori mellőzöttség késői hatásait vizsgálták. A kísérletben 4, 5 év átlagéletkorú gyerekek vettek részt. Tizennyolc gyerek orosz illetve román árvaházakból került amerikai nevelőszülőkhöz a vizsgálat előtt 2-3 évvel. Ezekben az intézetekben a nagy zsúfoltság miatt egy nevelő akár negyven kisgyerekért is felelős, így az ebbe a csoportba tartozó gyerekek jóval kevesebb törődésben részesültek csecsemőkorukban, mint családban nevelt társaik. További 21 gyerek saját biológiai szüleivel együtt nevelkedett születésétől fogva.
A vizsgálat során a gyerekeket édes- vagy nevelőanyjuk ölébe ültették, és egy harmincperces interaktív számítógépes játékot játszattak velük. A játék során különféle feladatokat kellett végrehajtaniuk, például megcsiklandozni anyjukat, megpaskolni a fejét, stb..
Csökkent termelés
A játék előtt és után vizeletmintát vettek a gyerekektől, amelyben megmérték két, a kapcsolatteremtés szempontjából fontos hormon mennyiségét. Az egyik az oxitocin, amit „bizalomhormonként” is emlegetnek, és amely serkenti a társas kötődés létrejöttét. A másik a vazopresszin, amelyről állatokban igazolták, hogy egymás felismerését valamint szintén a kötődés kialakulását segíti elő.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az oxitocin szintje kiinduláskor mindkét csoport vizeletében közel azonos mennyiségű volt, azonban a születésüktől családban nevelkedő gyerekeknél a játék során fokozódott a termelődése, míg az örökbefogadottaknál nem. A vazopresszin kiinduló mennyisége az adoptált gyermekek vizeletében mintegy feleannyi volt, mint a kontroll csoportéban.
Az eredmények arra utalnak, hogy a kora csecsemőkori törődéshiány nyomot hagy a szervezetben, azonban a vizsgálatvezető szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az intézetben nevelt gyerekek ne lennének képesek normális kötődés kialakítására. Megkockáztatja, hogy ezen eltérések ismeretében akár a hormonpótlás lehetősége is felmerül ezeknél a gyerekeknél a szociális kötődések elősegítésére.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
