Milyen evolúciós előnyökkel jár a színtévesztés?
Brit kutatók igazolták, hogy a zöld színtévesztők a khaki szín több árnyalatát képesek megkülönböztetni, míg a normál színlátású egyének nem látják a különbséget. Ez a tulajdonság akár evolúciós előnyt is jelenthetett a színtévesztők számára.
A színtévesztés leggyakrabban előforduló formája a deuteranomália, azaz a zöld-színtévesztés (a köznyelvben zöld-vörös színtévesztésnek mondják). Lényege, hogy a szem ideghártyájában elhelyezkedő érzékelő sejtek, az úgynevezett csapok zöld szín érzékeléséért felelős fényreceptora módosul, és a közepes hullámtartomány felől a hosszabb hullámhosszak felé tolódik.
Emiatt a színek érzékelése megváltozik, és az egyes színek egymástól való elkülönítése zavart szenved. Ezt lehet kiszűrni a színlátást vizsgáló füzetek, táblák segítségével.
A zöld-színtévesztés X-kromoszómához kötött, recesszíven öröklődő tulajdonság, ezért a két X-kromoszómával rendelkező nőknél, akiknél a színtévesztést hordozó kromoszómát a másik, egészséges X elnyomhatja, csak elenyészően ritkán fordul elő. Az XY kromoszómaszerelvényű férfiaknál azonban erre nincs mód, így a deuteranomália a férfiak 5-6%-át érinti.
Mi a különbség a zöld között?
A Cambridge Egyetem és a Newcastle upon Tyme Egyetem kutatói az érzékelt hullámhossz-eltolódás miatt feltételezték, hogy a khaki szín érzékelése is érintett. Színkártyákat készítettek, melyeken összesen 15 khaki-árnyalat volt feltüntetve. A kártyákat normál színlátású illetve zöld-színtévesztő alanyoknak mutatták meg párosával, és megkérték őket, hogy értékeljék az árnyalatok közötti különbséget.
Míg az „egészségesek” egyáltalán nem tudták megkülönböztetni az árnyalatokat, a deuteranomáliások egy része mind a 15 árnyalatot felismerte. A feladatok – helyes vagy hibás – megoldása a színtévesztők esetében feleannyi időt vett igénybe, mint a normál színlátásúaknál.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a deuteranomália azért maradhatott fenn, mert evolúciós előnnyel bírt. A színtévesztők valószínűleg könnyebben észrevették a fűben vagy lombok között lévő, azokhoz hasonló színű lehetséges táplálékot, mint társaik.
Ez az eddigi legrészletesebb kép egy baktérium felszínéről
A University College London kutatóinak és kollégáiknak sikerült egy élő E. coli baktérium felszínét minden eddiginél részletgazdagabb felvételen ábrázolniuk.
Rátalálhattak az első, galaxison kívüli exobolygóra
A Chandra Röntgenobszervatóriumnak és az XMM-Newton Röntgenobszervatóriumnak köszönhető felfedezés új távlatokat nyit meg az exobolygók kutatásában.
Becsapódások késleltethették a légkörünk fejlődését
A korábbi elképzelésekhez képest tízszer gyakoribbak lehettek a nagy becsapódások Földünk létének korai időszakában.
A Covid-19 idején kihalhatott az egyik influenza vírustörzs
Tudósok feltételezik, kihalhatott az egyik nagy influenzatörzs, mivel nem volt ember, akit megfertőzzön.
Drónok tesztelése
A kereskedelmi és orvosi drónok közlekedését szabályozó rendszer tesztelése során, Izraelben szusit, fagylaltot és vérkészítményt is szállítottak a levegőben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
