Milyen evolúciós előnyökkel jár a színtévesztés?
Brit kutatók igazolták, hogy a zöld színtévesztők a khaki szín több árnyalatát képesek megkülönböztetni, míg a normál színlátású egyének nem látják a különbséget. Ez a tulajdonság akár evolúciós előnyt is jelenthetett a színtévesztők számára.
A színtévesztés leggyakrabban előforduló formája a deuteranomália, azaz a zöld-színtévesztés (a köznyelvben zöld-vörös színtévesztésnek mondják). Lényege, hogy a szem ideghártyájában elhelyezkedő érzékelő sejtek, az úgynevezett csapok zöld szín érzékeléséért felelős fényreceptora módosul, és a közepes hullámtartomány felől a hosszabb hullámhosszak felé tolódik.
Emiatt a színek érzékelése megváltozik, és az egyes színek egymástól való elkülönítése zavart szenved. Ezt lehet kiszűrni a színlátást vizsgáló füzetek, táblák segítségével.
A zöld-színtévesztés X-kromoszómához kötött, recesszíven öröklődő tulajdonság, ezért a két X-kromoszómával rendelkező nőknél, akiknél a színtévesztést hordozó kromoszómát a másik, egészséges X elnyomhatja, csak elenyészően ritkán fordul elő. Az XY kromoszómaszerelvényű férfiaknál azonban erre nincs mód, így a deuteranomália a férfiak 5-6%-át érinti.
Mi a különbség a zöld között?
A Cambridge Egyetem és a Newcastle upon Tyme Egyetem kutatói az érzékelt hullámhossz-eltolódás miatt feltételezték, hogy a khaki szín érzékelése is érintett. Színkártyákat készítettek, melyeken összesen 15 khaki-árnyalat volt feltüntetve. A kártyákat normál színlátású illetve zöld-színtévesztő alanyoknak mutatták meg párosával, és megkérték őket, hogy értékeljék az árnyalatok közötti különbséget.
Míg az „egészségesek” egyáltalán nem tudták megkülönböztetni az árnyalatokat, a deuteranomáliások egy része mind a 15 árnyalatot felismerte. A feladatok – helyes vagy hibás – megoldása a színtévesztők esetében feleannyi időt vett igénybe, mint a normál színlátásúaknál.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a deuteranomália azért maradhatott fenn, mert evolúciós előnnyel bírt. A színtévesztők valószínűleg könnyebben észrevették a fűben vagy lombok között lévő, azokhoz hasonló színű lehetséges táplálékot, mint társaik.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
