Milyen evolúciós előnyökkel jár a színtévesztés?
Brit kutatók igazolták, hogy a zöld színtévesztők a khaki szín több árnyalatát képesek megkülönböztetni, míg a normál színlátású egyének nem látják a különbséget. Ez a tulajdonság akár evolúciós előnyt is jelenthetett a színtévesztők számára.
A színtévesztés leggyakrabban előforduló formája a deuteranomália, azaz a zöld-színtévesztés (a köznyelvben zöld-vörös színtévesztésnek mondják). Lényege, hogy a szem ideghártyájában elhelyezkedő érzékelő sejtek, az úgynevezett csapok zöld szín érzékeléséért felelős fényreceptora módosul, és a közepes hullámtartomány felől a hosszabb hullámhosszak felé tolódik.
Emiatt a színek érzékelése megváltozik, és az egyes színek egymástól való elkülönítése zavart szenved. Ezt lehet kiszűrni a színlátást vizsgáló füzetek, táblák segítségével.
A zöld-színtévesztés X-kromoszómához kötött, recesszíven öröklődő tulajdonság, ezért a két X-kromoszómával rendelkező nőknél, akiknél a színtévesztést hordozó kromoszómát a másik, egészséges X elnyomhatja, csak elenyészően ritkán fordul elő. Az XY kromoszómaszerelvényű férfiaknál azonban erre nincs mód, így a deuteranomália a férfiak 5-6%-át érinti.
Mi a különbség a zöld között?
A Cambridge Egyetem és a Newcastle upon Tyme Egyetem kutatói az érzékelt hullámhossz-eltolódás miatt feltételezték, hogy a khaki szín érzékelése is érintett. Színkártyákat készítettek, melyeken összesen 15 khaki-árnyalat volt feltüntetve. A kártyákat normál színlátású illetve zöld-színtévesztő alanyoknak mutatták meg párosával, és megkérték őket, hogy értékeljék az árnyalatok közötti különbséget.
Míg az „egészségesek” egyáltalán nem tudták megkülönböztetni az árnyalatokat, a deuteranomáliások egy része mind a 15 árnyalatot felismerte. A feladatok – helyes vagy hibás – megoldása a színtévesztők esetében feleannyi időt vett igénybe, mint a normál színlátásúaknál.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a deuteranomália azért maradhatott fenn, mert evolúciós előnnyel bírt. A színtévesztők valószínűleg könnyebben észrevették a fűben vagy lombok között lévő, azokhoz hasonló színű lehetséges táplálékot, mint társaik.
Vízpárát talált a Hubble a Ganymedes körül
A Jupiter hatalmas holdjának rendkívül ritka légkörében most először azonosítottak vízmolekulákat, melyek a hold felszínéről szublimálva juthattak oda.
Bizarr külsejű ormányosbogarat találtak
Az állat 100 millió éve élt, borostyánba zártan maradt ránk, és semmilyen egykori vagy ma élő zsizsikre nem hasonlít.
Testünk hőszabályozásának fontos része a verejtékezés
Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van.
Meghatározták a Mars kéregvastagságát
Idén annyi új dolog történt már a Mars körül, hogy szinte el is felejtettük, hogy az InSight szonda is ott dolgozik.
Kávéból is megárthat a sok
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
