Ne tervezgesd! Hagyd abba!
Egy brit felmérés eredményei szerint a dohányzásról való leszokási kísérlet jelentősen nagyobb arányban volt sikeres azoknál, akik anélkül, hogy előre eltervezték volna, egyszerűen csak nem gyújtottak rá többet.
A Brit Piackutató Hivatal 2005 tavaszán reprezentatív felmérést végzett Angliában, melynek során összesen 5351 személlyel készítettek interjút, rákérdezve egyebek közt dohányzási szokásaikra, illetve az esetleges leszokási kísérletek körülményeire is. Az interjúkat a University College London egészségpszichológusa, Robert West dolgozta fel, és tette közzé.
A megkérdezett mintában a dohányosok aránya 27 százalék volt. Közülük 918-an számoltak be komolyabb leszokási kísérletről. A vizsgálatban komolynak számít az a leszokási próbálkozás, amikor az illető felett szándéka, hogy soha többé ne gyújtson rá az életben. További 996-an sikeresen leszoktak a dohányzásról, azaz már legalább fél éve nem cigarettáztak.
Mind a leszokottaknál, mind azoknál a dohányosoknál, akiknek korábban volt komoly leszokási kísérlete, rákérdeztek arra is, hogy előre eltervezték-e a dohányzás elhagyását. Megkérdezték, hogy amennyiben előre tervezték a leszokást, a terv mennyivel korábban született, mint az utolsó szál cigaretta elszívása (még aznap, előző nap, napokkal korábban, hetekkel korábban vagy hónapokkal korábban).
A leszokási kísérletek mintegy fele „hirtelen felindulásból” történt, előzetes eltervezés nélkül. A megkérdezett minta minden alcsoportjára jellemző volt, hogy ezek a próbálkozások nagyobb eséllyel jártak sikerrel, mint az előre eltervezett leszokás. A tervezetlen leszokási kísérletek 65, 4 százaléka járt sikerrel, míg az előre eltervezetteknek csak 42, 3 százaléka.
Katasztrófa
Robert West szerint az eredmények a katasztrófaelmélet matematikai modelljére emlékeztetnek, amely azt mondja ki, hogy a rendszerekben felgyülemlő feszültség egy idő után olyan nagyra nőhet, hogy egészen apró kiváltó ingerek is hirtelen „katasztrofális” változáshoz vezethetnek.
Hasonlóképpen a dohányosokban is egyre halmozódik az úgynevezett „motivációs feszültség”, amely elsősorban elképzeléseikből, múltbeli tapasztalataikból és aktuális helyzetükből táplálkozik, majd ha elér egy bizonyos szintet, akkor már egy egészen apró inger is elég ahhoz, hogy drámai változásra, a dohányzás abbahagyására vezessen. A kétféle leszokási stratégia között valószínűleg az is különbség, hogy az előre tervezőkben a motivációs feszültség általában nem ér el olyan szintet, mint a hirtelen leszokókban.
West szerint az eredményeket népegészségügyi kampányok során lehetne hasznosítani. Ehhez szerinte három lépésre van szükség: motivációs feszültséget kell kelteni a dohányosokban, létre kell hozni a kiváltó ingert, majd azonnali segítséget, támogatást kell biztosítani, például nikotintapasz és tanácsadás formájában.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
113 millió éve élt ez a félelmetes hangya
Az állat a rettenetes csapdaként működő szájszervének köszönhetően kiérdemelte a nem hivatalos „pokolhangya” elnevezést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
