A halevéstől nőtt meg az agyunk?

Egy québeci kutató arra a következtetésre jutott, hogy az emberi agy térfogatának növekedését a halak és egyéb tengeri és édesvízi élőlények fogyasztása indította meg.
Agyunk térfogata 1200-1500 köbcentiméter, megközelítőleg kétszer akkora, mint a legkorábbi emberelődé, a kétmillió évvel ezelőtt élt Homo habilisé. A tudomány világában régóta vitatott kérdés: azért nőtt-e meg agyunk, mert kialakult a beszéd és az eszközhasználat, vagy azért alakulhatott ki a beszéd és az eszközhasználat, mert a megnőtt agy kapacitása már elegendő volt ehhez.
Dr. Stephen Cunnane, a québeci Sherbrooke Egyetem anyagcsere-fiziológusa ez utóbbi mellett teszi le a voksot. Úgy véli, hogy a vízi élőlények, halak, kagylók, békák fogyasztásának hatására indult meg az emberi agy nagymértékű növekedése.
A kutató a következőképpen indokolja feltevését. A nagyméretű emberi agy tápanyagigénye is igen jelentős. Az újszülöttek, csecsemők napi energiabevitelük mintegy 75 százalékát az agy táplálására fordítják.
Az ember az egyetlen olyan emlősfaj, amelynél az utódok zsírfölösleggel jönnek a világra. Ez a bébiháj a testsúly körülbelül 14 százalékát teszi ki, és bőséges tartalék-tápanyagot biztosít a mindig éhes agy számára.
A babahájban nagy koncentrációban található docosahexánsav (DHS), egy olyan többszörösen telítetlen zsírsav, amely elengedhetetlen az idegsejtek megfelelő működéséhez. A későbbi életkorban a zsír már sokkal kevesebb DHS-t tartalmaz.
Dr. Cunnane szerint a vízi élőlények fogyasztásával a DHS és az agy számára szintén elengedhetetlen jód nagy mennyiségben került a szervezetbe, és lehetővé tette a központi idegrendszer sejtjeinek gyorsabb ütemű fejlődését.