Szupererős ragasztó – természetesen
Amerikai kutatók felismerték, hogy egy vizekben élő baktérium sokkal nagyobb erővel tapad mindenhez, mint a legerősebb ragasztó. Számos területen tudnánk hasznosítani ezt a kötőerőt, azonban a természetes ragasztóval van egy kis probléma…
A bloomingtoni Indiana Egyetem és a Brown Egyetem kutatói egy különösen ragaszkodó mikroorganizmust vizsgáltak. A Caulobacter crescentus nevű baktérium folyókban, patakokban, mesterséges csatornákban él, és minden várakozást felülmúló erővel rögzül kövekhez, sziklákhoz és egyéb alapokhoz.
A kutatók laboratóriumi körülmények között egy vékony, hajlékony üvegpipettára tapasztották a baktériumot, majd egy másik pipetta üregébe beleszívták, és az alap felszínére merőlegesen húzni kezdték. Mindeközben mérték a felszíntől való elszakításhoz szükséges erőt.
Ez az erő 0, 11 és 2, 26 mikronewton között változott (átlag 0, 69 ± 0, 62 µN). Figyelembe véve a C. crescentus mikroszkópikus méretét, ez nagyjából 68 N/mm²-nek felel meg, azaz ha a baktérium egy négyzetmilliméteres felületen tapadna valamihez, 68 N erő volna szükséges a leválasztásához. Egy tízforintosnyi felületen a leszakításhoz akkora erő volna szükséges, mintha három autót akarnánk felemelni. A ma alkalmazott legerősebb pillanatragasztók szakítóereje 18-28 N/mm².
Mivel a C. crescentus vizes közegben is jól tapad, és az emberre egyáltalán nem ártalmas, felmerült cukormolekulákból és fehérjékből álló ragasztóanyagának alkalmazása sebészeti beavatkozások során. Egyelőre azonban van egy kis gond: a szupererős ragasztó mindenhez hozzáragad, így a feldolgozásához használt eszközökhöz és tárolóedényekhez is.
Miként védekeznek a kígyók a kígyóméreg ellen?
Egyes mérgeskígyók más kígyókra is vadásznak, és a mérgük ugyanolyan hatékony ellenük, mint egyéb zsákmányállatok ellen. Azonban az áldozatok közt nem minden kígyó válik valóban áldozattá!
Különleges bolygórendszerre bukkantak
A csillagászati szempontból közel, 385 fényévre fekvő rendszerben egy gázóriást és egy fehér törpét is találtak.
Napelemes autótöltő újrahasznosított akkumulátorokkal
Az Óbudai Egyetemen, nemzetközi szinten is egyedülálló módon napelemes töltőállomást helyeztek üzembe 2020. január 15-én.
Alkoholfogyasztás hatása a pitvarfibrilláció kockázatára
Egy német tanulmány szerint, már napi egy kis pohár alkohol fogyasztása is növeli a pitvarfibrilláció kockázatát.
Feltárták a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün genomját
Az elemzések jó néhány érdekes és igen fontos adattal szolgáltak e különös tojásrakó emlősökről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
