Szupererős ragasztó – természetesen
Amerikai kutatók felismerték, hogy egy vizekben élő baktérium sokkal nagyobb erővel tapad mindenhez, mint a legerősebb ragasztó. Számos területen tudnánk hasznosítani ezt a kötőerőt, azonban a természetes ragasztóval van egy kis probléma…
A bloomingtoni Indiana Egyetem és a Brown Egyetem kutatói egy különösen ragaszkodó mikroorganizmust vizsgáltak. A Caulobacter crescentus nevű baktérium folyókban, patakokban, mesterséges csatornákban él, és minden várakozást felülmúló erővel rögzül kövekhez, sziklákhoz és egyéb alapokhoz.
A kutatók laboratóriumi körülmények között egy vékony, hajlékony üvegpipettára tapasztották a baktériumot, majd egy másik pipetta üregébe beleszívták, és az alap felszínére merőlegesen húzni kezdték. Mindeközben mérték a felszíntől való elszakításhoz szükséges erőt.
Ez az erő 0, 11 és 2, 26 mikronewton között változott (átlag 0, 69 ± 0, 62 µN). Figyelembe véve a C. crescentus mikroszkópikus méretét, ez nagyjából 68 N/mm²-nek felel meg, azaz ha a baktérium egy négyzetmilliméteres felületen tapadna valamihez, 68 N erő volna szükséges a leválasztásához. Egy tízforintosnyi felületen a leszakításhoz akkora erő volna szükséges, mintha három autót akarnánk felemelni. A ma alkalmazott legerősebb pillanatragasztók szakítóereje 18-28 N/mm².
Mivel a C. crescentus vizes közegben is jól tapad, és az emberre egyáltalán nem ártalmas, felmerült cukormolekulákból és fehérjékből álló ragasztóanyagának alkalmazása sebészeti beavatkozások során. Egyelőre azonban van egy kis gond: a szupererős ragasztó mindenhez hozzáragad, így a feldolgozásához használt eszközökhöz és tárolóedényekhez is.
Lámák segíthetik a szervátültetésen átesőket
A lámák antitestjei eltérnek a mienktől, és egy új kutatás szerint nagy segítséget jelenthetnek egy vírus ellen.
Minimális DNS vezetett el a gyilkoshoz
Rekord alacsony, mindössze 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találtak meg egy tettest, aki 1989-ben Las Vegasban meggyilkolt egy lányt.
Miért nem háziasították az amerikai nyulakat?
A választ az állat társas viselkedésében találták meg a kutatók.
15 ezer éves vírusokat találtak egy tibeti gleccserben
2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén emelték ki azt a jégmintát, amelyről később kiderült, 15 ezer éves növényi- és talajvírusokat tartalmaz.
Új napfolt-katalógus segíti az előrejelzést
A naptevékenység modern, technológiafüggő életünkre jelentős hatással lehet, ezért fontos az előrejelzése.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
