Szupererős ragasztó – természetesen
Amerikai kutatók felismerték, hogy egy vizekben élő baktérium sokkal nagyobb erővel tapad mindenhez, mint a legerősebb ragasztó. Számos területen tudnánk hasznosítani ezt a kötőerőt, azonban a természetes ragasztóval van egy kis probléma…
A bloomingtoni Indiana Egyetem és a Brown Egyetem kutatói egy különösen ragaszkodó mikroorganizmust vizsgáltak. A Caulobacter crescentus nevű baktérium folyókban, patakokban, mesterséges csatornákban él, és minden várakozást felülmúló erővel rögzül kövekhez, sziklákhoz és egyéb alapokhoz.
A kutatók laboratóriumi körülmények között egy vékony, hajlékony üvegpipettára tapasztották a baktériumot, majd egy másik pipetta üregébe beleszívták, és az alap felszínére merőlegesen húzni kezdték. Mindeközben mérték a felszíntől való elszakításhoz szükséges erőt.
Ez az erő 0, 11 és 2, 26 mikronewton között változott (átlag 0, 69 ± 0, 62 µN). Figyelembe véve a C. crescentus mikroszkópikus méretét, ez nagyjából 68 N/mm²-nek felel meg, azaz ha a baktérium egy négyzetmilliméteres felületen tapadna valamihez, 68 N erő volna szükséges a leválasztásához. Egy tízforintosnyi felületen a leszakításhoz akkora erő volna szükséges, mintha három autót akarnánk felemelni. A ma alkalmazott legerősebb pillanatragasztók szakítóereje 18-28 N/mm².
Mivel a C. crescentus vizes közegben is jól tapad, és az emberre egyáltalán nem ártalmas, felmerült cukormolekulákból és fehérjékből álló ragasztóanyagának alkalmazása sebészeti beavatkozások során. Egyelőre azonban van egy kis gond: a szupererős ragasztó mindenhez hozzáragad, így a feldolgozásához használt eszközökhöz és tárolóedényekhez is.
Elhalasztották az Ingenuity első repülését
Ha a NASA kísérleti helikoptere sikeres lesz, forradalmasíthatja az űrkutatást.
Ezt üzenik a gorillák a mellkasdöngetéssel
Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas - állapította meg egy új kutatás, melyet az MTI tett közzé.
Mire jó a tengerifű?
A tengerifű nálunk leginkább csak lakberendezési- vagy dísztárgyak alapanyagaként ismert, ám egy új kutatás szerint segíthet lassítani az óceán savasodását is.
Más a fájdalomérzékelésük a vörös hajú embereknek
A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.
Ismét hajszálon múlt két műhold ütközése
Az óriás műholdflották kialakításával nagy mértékben
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
