Szupererős ragasztó – természetesen
Amerikai kutatók felismerték, hogy egy vizekben élő baktérium sokkal nagyobb erővel tapad mindenhez, mint a legerősebb ragasztó. Számos területen tudnánk hasznosítani ezt a kötőerőt, azonban a természetes ragasztóval van egy kis probléma…
A bloomingtoni Indiana Egyetem és a Brown Egyetem kutatói egy különösen ragaszkodó mikroorganizmust vizsgáltak. A Caulobacter crescentus nevű baktérium folyókban, patakokban, mesterséges csatornákban él, és minden várakozást felülmúló erővel rögzül kövekhez, sziklákhoz és egyéb alapokhoz.
A kutatók laboratóriumi körülmények között egy vékony, hajlékony üvegpipettára tapasztották a baktériumot, majd egy másik pipetta üregébe beleszívták, és az alap felszínére merőlegesen húzni kezdték. Mindeközben mérték a felszíntől való elszakításhoz szükséges erőt.
Ez az erő 0, 11 és 2, 26 mikronewton között változott (átlag 0, 69 ± 0, 62 µN). Figyelembe véve a C. crescentus mikroszkópikus méretét, ez nagyjából 68 N/mm²-nek felel meg, azaz ha a baktérium egy négyzetmilliméteres felületen tapadna valamihez, 68 N erő volna szükséges a leválasztásához. Egy tízforintosnyi felületen a leszakításhoz akkora erő volna szükséges, mintha három autót akarnánk felemelni. A ma alkalmazott legerősebb pillanatragasztók szakítóereje 18-28 N/mm².
Mivel a C. crescentus vizes közegben is jól tapad, és az emberre egyáltalán nem ártalmas, felmerült cukormolekulákból és fehérjékből álló ragasztóanyagának alkalmazása sebészeti beavatkozások során. Egyelőre azonban van egy kis gond: a szupererős ragasztó mindenhez hozzáragad, így a feldolgozásához használt eszközökhöz és tárolóedényekhez is.
Válaszolnak-e a farkasvonyításra a kutyák?
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.
Előrelépés a rejtélyes Kordylewski-porhold vizsgálatában
Horváth Gábor asztropolarimetriai kutatócsoportja ismét észlelte a Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjainak gravitációs csapdázóképességét, ezzel végképp bizonyítva a bolygóközi porból összegyűlt Kordylewski-porholdak létezését. A kutatók hamarosan a namíbiai sivatagban fogják vizsgálni a jelenséget.
Őszinteség vagy csalás?
Közismert példa a pávák színes farktolla: vajon őszinte jelzés, vagy csalás ennek megléte? Az ELKH kutatói mérték fel, milyen költsége van az őszinteségnek és a csalásnak az efféle, szexuális szelkekcióban részt vevő állati jelzésekben.
Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?
Egy 2500 éves egyiptomi balzsamozóban talált kerámiaedények vizsgálatából kiderült, hogy számos, igen nagy távolságból származó anyagot használtak a múmiák tartósításában.
Leszármazási vonalak vizsgálata Székelyudvarhely környékén
A BTK kutatóinak vezetésével folytatott vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erdélyi Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európaikból áll.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
