Nem okoz gondot a túlzott kávéfogyasztás?
A kávé még nagy mennyiségben fogyasztva sem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát - vélik spanyol és amerikai kutatók.
Az Universidad Autonoma de Madrid és a Harvard School of Public Health kutatói húsz éven át követték figyelemmel 128 000 férfi és nő sorsát. A kutatók munkájuk során két felmérés adataira támaszkodtak: az 1976-ban kezdődött vizsgálat az ápolónők egészségi állapotát volt hívatott feltérképezni, az 1986-ban startolt kutatás pedig az egészségügyi személyzet férfitagjainak egészségét vette górcső alá. A vizsgálatok során a résztvevők részletes kérdőívet töltöttek ki, melyben életmódjukra, étrendjükre, káros szokásaikra vonatkozó adatokat is közöltek.
A kutatók a kérdőíveket elemezve figyeltek fel arra, hogy a mértéktelen kávéfogyasztók között magasabb volt a dohányosok és alkoholizálók aránya, mint azok között, akik kevesebb kávét ittak. A napi hat, vagy annál több csésze kávéra “beállított” nők fele és a férfiak 30 százaléka a felmérés többi résztvevőjénél gyakrabban dohányzott és fogyasztott alkoholt. Mindezt tetőzendő, a koffein szenvedélyes hívei a testmozgást is szívesen elhanyagolták. Mindeme tényezők figyelembevételével a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a szívinfarktus kockázatának szempontjából nincs szignifikáns különbség a kávét mértékkel, vagy mértéktelenül fogyasztók között.
A tudósok meggyőződése szerint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából a dohányzás és az alkohol, nem pedig a koffein számít kockázati tényezőnek. Ennek ellenére senkinek sem ajánlják, hogy túlzásba vigye a kávéfogyasztást, mert elképzelhető, hogy egyes konkrét emberek esetében mégis szív -és érrendszeri károsodást okozhat a túlzott koffeinbevitel.
Az első kisbolygó-eltérítő teszt
A NASA speciális tesztküldetése során a Dimorphos nevű apró égitestbe ütközve a reményeink szerint egészen minimális, de mérhető változást okoz annak pályájában.
Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon
40 ezer éve ugyan kihaltak a neandervölgyiek, ám jelenkorunk minden eddiginél több neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.
Milyen régi egy ujjlenyomat?
Bár a krimikben mindig könnyen kiderül, mikor is hagyták az épp vizsgált ujjlenyomatot, ám a valóságban távolról sem egyszerű megállapítani ezt.
Kalandos volt a Neptunusz felfedezése
1846. szeptember 23-án éjszaka a Berlini Obszervatóriumban ketten is megpillanthatták a nyolcadik bolygót, ám a felfedezés nem csak az ő érdemük.
Talajerózió a szőlőültetvényekben
A hazai szőlőkben is egyre nagyobb gondot okoz a talaj romlása. Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek, amely egyebek mellett a talajpótlás mértékének tervezésében nyújt a gazdáknak nagy segítséget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
