Hogyan láthatunk a nyelvünkkel?

A hetvenes évek elején fedezte fel a Wisconsin Egyetem kutatója, dr. Paul Bach-y-Rita, hogy a szemen kívül akár más érzékszervek révén is képesek lehetünk behatárolni tárgyak pontos helyét: Bach-y-Rita már akkoriban azzal foglalatoskodott, hogy olyan segédeszközöket fejlesszen ki, amelyek helyettesítik bizonyos érzékszerveinket. Kísérletei során egy – a mai viszonylatokban kicsinek talán nem nevezhető, fejre szerelhető – kamerából elektródák segítségével kivezette a jeleket a kísérleti alanyok hátára. A bőr felszínére érkező jelek segítségével a páciensek nagyobb tárgyakat képesek voltak behatárolni.

Eddig kihasználatlan érzékszerv a navigációban

A mostani kísérletek már sokkal kifinomultabb eszközöket vizionálnak: a vakok képesek lesznek akár labdázni, a katonák éjjel vagy a tenger mélyén is a hátuk mögé láthatnak, a tűzoltók pedig a hatalmas füst ellenére is könnyen megtalálják a helységben rekedt áldozatokat. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően pedig mindez nem súlyos berendezések cipelésével érhető el, hanem maroknyi eszközök igénybevételével.

A fejre szerelhető kamera vagy a tengeralattjárók navigációs eszközeként is ismert sonar-rendszeren alapuló radaroknak a miniatürizált változata alapvető eleme ugyan a most kifejlesztett eszköznek, azonban a leglényegesebb újítás a technológiában, hogy a látás egy különleges érzékelőszerven keresztül történik: minden jel ugyanis az eddig csak ízérzékelésre használt emberi nyelvre van kivezetve.

A természet másolása

A jelenség persze korántsem mondható ismeretlennek: a természetben nem ritka, hogy olyan érzékszervekkel látnak az állatok, amelyek alapvetően nem látásra szolgálnak. Bizonyos bagoly- és halfajok is képesek a nyelvük segítségével tájékozódni, de a legismertebb példa kétségkívül a kígyó, amely nyelve nyújtogatásával képes meghatározni áldozata pontos helyét.

A különleges eszközök gyártására specializálódott amerikai cég, a Wicab elnöke szerint tulajdonképpen semmi meglepő nincs a találmányban: Robert Beckmann a National Geographic angol nyelvű honlapjának nyilatkozva elmondta, hogy a nyelv kiváló terepe az érzékelésnek, kiváltképpen pedig az elektromos úton történő információátadásnak, hiszen az állandó nedvesség és a megfelelő kémiai környezet segítségével könnyen továbbíthatóak az információk.

Ezen túlmenően az sem elhanyagolható szempont, hogy a nyelvünkről három idegpálya is vezet közvetlenül az agyba, amely az adatátvitel gyorsaságát is növeli. Ráadásul az ember valójában nem a szemével, sokkal inkább az agyával lát: a szem kétségkívül fontos, de mint a mostani technológia mutatja, nem elengedhetetlen feltétele tárgyak lokalizálásának.

Meggyőző teszteredmények

A speciális eszközök tesztelése igazán meggyőző eredményekkel szolgált: látásukban jelentősen korlátozott alanyok képesek voltak elkapni a feléjük repülő labdát, egyensúlyozási problémákkal küszködők pedig már rövid használatot követően is arról számoltak be, hogy jelentősen javult egyensúlyozási képességük, de az egészséges tesztalanyok is képesek voltak teljesen sötét körülmények között felismerni a feléjük közeledő tárgyakat.

A kísérletek elképesztő lehetőségekkel kecsegtetnek: katonák képesek lehetnek a nyelvük segítségével teljesen sötét körülmények között is 360 fokban látni, a vadászpilótákat sem fenyegeti többé tájékozódási képességük elvesztése, búvárok a tenger mélyén is be tudják határolni a helyüket, de a robottechnológiával dolgozó sebészek számára is igen fontos lehet a pontos helyzetmeghatározás.

A technológia előnye továbbá, hogy a látószerv továbbra is szabadon marad: ha éppen szükség van rá, akkor ez is tud információt továbbítani. Szabadon marad továbbá a kéz is, amely nehéz körülmények között így szintén más feladatot tud ellátni, ráadásul különösebb koncentrációs képességet sem igényel az eszköz, mivel alapvetően intuitív módon érzékeli a használó a körülötte lévő tárgyakat.