Tartós műanyagot fogyasztó gombafajra bukkantak
Amerikai kutatók egy olyan gombára bukkantak, amely normális esetben fával táplálkozik, de képes „fölfalni” a rendkívül tartós műgyanták egy részét is. Ez potenciálisan környezetbarát módját kínálja e hulladék lebontásának és újrahasznosításának.
A fenolgyantákat széles körben használják a rétegelt és a farostlemezek ragasztóanyagaként, és általánosan előfordulnak az autóöntvényekben. A nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására a fenol gyűrű alakú molekulái összekapcsolódnak a formaldehiddel, és hatalmas, elpusztíthatatlan molekulát alkotnak.
A gyanták éppen a tartósságuk miatt annyira népszerűek, de emiatt nehéz őket újrahasznosítani. A polietilén üdítős palackokkal ellentétben a gyanták olyan szívósak, hogy nem lehet megolvasztani és újra felhasználni őket. Csak az Egyesült Államokban évente mintegy 2, 2 millió tonna fenolgyantát termelnek, ami nagyjából 10 százaléka az ország összes műanyag gyártásának.
A hulladék fenolgyanta egy részét egyszerűen megőrlik és más műanyagokban használják fel. A másik kísérleti újrahasznosítási módszer hőt és kémiai oldószereket használ, de ez drága, és szennyező melléktermékek keletkeznek.
Adam Gusse és munkatársai a Wisconsin-La Crosse Egyetemen azt vizsgálták, vajon a fehérkorhadást okozó gombák képesek-e megtámadni a gyantákat. Azért esett rájuk a választás, mert a faanyag ligninjének – amellyel ezek a gombák táplálkoznak – hasonló a kémiai összetétele a fenolgyantákéhoz.
Az emészthetetlen megemésztése
Gusse öt különböző fajú fehérkorhadást okozó gombát táplált fenolgyantamorzsával, és az egyik faj (Phanerochaete chrysosporium) néhány nap után fehérről rózsaszínre vált, ami arra utalt, hogy a gyantát kisebb – rózsaszínű – kémiai összetevőkre bontotta le. Ezt szénizotóppal jelölt fenolgyanta „etetésével” is megerősítették.
A kutató szerint a fehérkorhadást okozó gomba még a fenolgyanták újrafelhasználásánál is alkalmazható, ha megtalálják a fenol kinyerésének és újrahasznosításának módját. Az ötlet azonban egyelőre még messze van a gyakorlati megvalósítástól.
Mindenesetre bíztató, hogy léteznek olyan szervezetek, amelyek képesek lebontani az eddig lebonthatatlannak hitt műanyagokat, a fehérkorhadást okozó gombák pedig úgy látszik élen járnak ebben. Korábban ugyanis már fölfedezték, hogy képesek elbontani más műanyagokat, például a polisztirént is, valamint olyan környezetszennyező anyagokat, amilyenek a poliklórozott bifenilek (PCB-k).
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
