Szellemes eljárás a telepátia vizsgálatára
Brit kutatók olyan kísérleti módszert dolgoztak ki, mely során a virtuális valóság alkalmazásával a lehető legobjektívebben képesek vizsgálni a telepátia működését.
A Manchester Egyetem Számítástechnikai és Pszichológiai Részlegének kutatói a telepátia kutatásához olyan közeget próbálnak létrehozni, amelyben a résztvevők még véletlenül sem képesek nyomot hagyni maguk után vagy bármilyen módon befolyásolni egymást.
Ehhez a virtuális valóság alkalmazása ideális megoldásnak tűnik, hiszen az alanyok egy időben tartózkodnak ugyanazon térben, mégis egymástól tökéletesen függetlenül. Ha az egyik alany hozzáér egy tárgyhoz a virtuális térben, azt a másik nem érzékeli – legalábbis nem a hagyományosan elfogadott öt érzékszerv útján.
A kutatók a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatba összesen 100 önkéntest készülnek bevonni, akik egymással páronként baráti, rokoni vagy munkatársi kapcsolatban állnak. A kutatók egyebek között arra is keresik a választ, hogy a két ember közötti kapcsolat minősége befolyásolja-e a telepátia mértékét, erősebben működik-e a jelenség egymással rokonságban álló személyek között.
Speciális sisak és kesztyű felvételével egyszerre két alany lép be a virtuális térbe ugyanazon épület más-más emeletén, teljesen szeparált szobákban. Az egyik alany előtt megjelenik egy tárgy – mondjuk focilabda, telefon vagy esernyő –, melyre erősen koncentrálnia kell. Ugyanebben az időpontban a másik alany előtt egyszerre négy tárgy jelenik meg – köztük az is, amelyikre társuk éppen koncentrál –, és ezek közül kell kiválasztania, partnere melyiket látja éppen.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy vizsgálatukkal nem alátámasztani vagy cáfolni kívánják a telepátia létezését, csupán olyan kísérleti helyzetet teremtettek, amelyben a jelenség valóban objektíven vizsgálható.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
