Halakkal a terrortámadások ellen

San Franciscóban, New Yorkban, Washingtonban és más amerikai nagyvárosokban kékkopoltyús naphalakat (Lepomis macrochirus) állítottak szolgálatba az ivóvíz tisztaságának ellenőrzésére. Olyan akváriumokba telepítettek halakat, amelyben állandóan cserélik a vízhálózatból származó vizet. A tartályokban éjjel-nappal működő érzékelők rögzítik a halak légzését, szívverését és úszásmódját, amelyek mérgek jelenlétében megváltoznak.

„A természet a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb korai figyelmeztető műszerrel látott el bennünket a halak képében” – jelenti ki Bill Lawler, a naphalas megfigyelő rendszert készítő és forgalmazó cég társalapítója. – „Nincs olyan ember által készített érzékelő, amely képes lenne ugyanazt a feladatot ellátni, mint a kékkopoltyúsok.”

2001. szeptember 11-e óta a kormányzat nagyon komolyan veszi az Egyesült Államok ivóvízkészleteit fenyegető esetleges terrortámadásokat. A nagyvárosok egész sor biztonsági rendszert alkalmaznak a veszélyes kémiai és biológiai anyagok kimutatására, valamint eltávolítására. Az elektronikus védelmi rendszerek azonban csak azokat a mérgeket tudják jelezni, amelyekre beprogramozták őket, mondja Lawler.

A nagyjából tenyér méretű kékkopoltyús naphalakat sokkal rugalmasabbaknak tartják a szakemberek. Rendkívül érzékenyek környezetük kémiai változására, és méreg hatására a köhögés „halas változatát” produkálják: meggörbítik kopoltyúikat, hogy megszabaduljanak a nem kívánatos részecskéktől.

A San Franciscóban és másutt használt számítógépes rendszert úgy tervezték, hogy a naphalak életfunkcióinak legapróbb változásait is detektálják, és e-mailban riasszanak, hogyha valami gond van.

New Yorkban már bizonyítottak

A San Franciscó-i kékkopoltyús naphalak nagyjából egy hónapja álltak szolgálatba, és több mint egy millió ember ivóvizét őrzik az olyan anyagoktól, mint a cianidok, a dízelolaj, a higany és a kártevőirtó szerek. A várostól délre lévő víztisztító üzem pincéjének mélyén nyolc naphal úszkál a tartályában, és riaszt, ha kell.

New Yorkban is bizonyítottak már. A halak két órával korábban jeleztek egy dízelolaj-szennyeződést, mint az ellenőrző állomás bármely más műszere.

Sajnos azonban a naphalak sem tökéletesek. Noha sikeresen érzékelnek legalább harmincféle mérgező vegyi anyagot, képtelenek megbízhatóan jelezni a mikrobákat. Ennek ellenére alkalmazásuk kifizetődő, hiszen egy nagyon megbízható és érzékeny plusz biztonsági rendszerrel egészítik ki a meglévőket.