Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Tudomány

Hogyan lepleződnek le a hamis festmények?

2006.09.27.Admin
National Geographic Magyarország

Eredeti vagy hamisítvány? - ez a műkincsekkel foglalkozók örök dilemmája. Árulkodó jel lehet, ha például egy 16. századi festményt egy 19. században kivágott fából készült táblán látunk. Igen, de honnan tudhatjuk, hogy mennyi idős a fa?

Peter Klein, a Hamburgi Egyetem biológusa egy borotvapengével távolítja el egy régi festmény táblájának felső éléről a koszt és a festékréteget, hogy hozzájusson a fához, pontosabban, hogy felfedje a fa évgyűrűit. A kérdés, hogy az éppen vizsgált kép valóban Rubenstől (1577-1640) származik-e? A kép alján 1601-es évszám áll.

Egy futár a feltételezett Rubens képpel együtt egy másik, szintén magángyűjteményből származó festményt is vitt a Hamburgi Egyetem Erdőgazdálkodási Központjába. A másik kép szintén Rubenstől származik, egy londoni képkereskedő küldte kivizsgálásra. Klein feladata, hogy kiderítse eredeti festményekről vagy hamisítványokról van-e szó.

A választ a fa évgyűrűi árulják el. „Európában a 14. és a 18 század között sokféle fát használtak festmények tábláihoz. Ha a fa nem a festmény idejéből származik, akkor nyilvánvalóan hamisítvánnyal állunk szemben” – foglalja össze a vizsgálat lényegét Klein, a Die Zeit német napilapnak lapnak adott interjújában. De honnan tudhatjuk, hogy a fa melyik korból származik?

Árulkodó évgyűrűk

Klein egy skálával ellátott nagyítóval veszi szemügyre a kép peremén látható évgyűrűket. Amennyiben a műalkotás eredeti, a fa kivágásának kora egybeesik a festmény készítésének időpontjával. Vagyis, ha az utolsó évgyűrű például 1585-ből való, akkor van rá esély, hogy egy Rubens képpel állunk szemben. Viszont ha a fa fiatalabb, akkor egészen biztos, hogy hamisítványról van szó.

A módszer alapja tulajdonképpen a dendrokronológia, vagyis a fa évgyűrűin alapuló kormeghatározás. A legtöbb fa évente új évgyűrűt növeszt; egy évgyűrű az egyik tavasztól a következőig tartó növekményt jelenti. Az évgyűrűk vastagsága évről évre változó, az adott év éghajlati viszonyaitól függ, de az egy klímaövben élő fáknál egy éven belül hasonló.

A kutatók megszámolják a vizsgált fadarab évgyűrűit, amelyek végül egy görbét adnak ki. Mivel korábbi mérésekből – a 15. század óta – rendelkezésre állnak ilyen görbék, a kutatónak „csak” meg kell keresnie, hogy az éppen vizsgált fa görbéje a „kontroll görbe” mely szakaszához hasonlít leginkább. Minél nagyobb szakaszt fed le a vizsgált fa évgyűrű-görbéje, vagyis minél több évgyűrűje van, annál biztosabb a kormeghatározás. Ideális esetben 150-200 évgyűrű van a fán, de már hetven évgyűrűnél is be lehet azonosítani a kort.

A korábbi évgyűrűnövekedési-görbék közül nagyon sok már számítógépes adatbázisban van, de még messze nem az összes. Sok esetben még mindig pauszpapíron rögzített kontroll görbékkel, egy világító asztalon vetik össze az új mintákat.

A nagy mesterek “kedvenc” fái

„Amennyiben két görbe pontosan fedi egymást, nagy valószínűséggel ugyanarról a fáról van szó. Ezek pedig gyakran ugyanabból a műhelyből származnak. Rembrandtnál gyakran találkoztam ezzel” – magyarázta a szakértő.

A régi mesterek előszeretettel használták ugyanazt a fafajt alapanyagként. Lucas Cranach (1472-1553) előnyben részesítette a bükköt és a hársfát, míg a holland festők inkább tölgyfát alkalmaztak.

Ugyanakkor egyes fafajoknál biológiai okokból nem használható ez a módszer, ilyen többek között a nyárfa, amely Raffaello (1483-1520) “kedvenc” alapanyaga volt. A nyárfán általában legfeljebb húsz vastag évgyűrű látható, ugyanis ez a fa túl gyorsan nő ahhoz, hogy évről évre „igazi” évgyűrűje fejlődjön ki.

Több mint ötezer festmény három évtized alatt

Peter Klein mára világhírnévre tett szert szakmájában. 1977 óta több mint ötezer, 15-17. századi festményt vizsgált meg. „A múzeumok és műkincskereskedők tudják, hogy nekünk van a legnagyobb „kontroll” anyagunk. Összesen mintegy 1500, számítógépen és pauszpapíron rögzített évgyűrű-görbe képezi a kutatás adatbázisát” – avat be a részletekbe Peter Klein.

A szakértő eddig több mint 140 múzeumtól kapott megrendelést szerte a világból. Egy-egy vizsgálat költsége a kép méretétől függően 300-500 euró, függetlenül attól, hogy többmilliós értékű festményről vagy hamisítványról van-e szó. Rubens és Rembrandt képek már többször kerültek a keze alá. Csak Rembrandttól mintegy 250 képet vizsgált meg eddig. Többször lepleződtek már le hamisítványok is. Többek között egyszer egy Jan van Eyck (1386-1441) képről kiderült, hogy 17. századból származó fára festették. A hamisító valószínűleg egy régi szekrény hátsó falát használta alapanyagnak.

Egy festmény eredetiségvizsgálata természetesen itt nem ér véget. A dendrokronológia csak az első lépés. A röntgenfelvételek, valamint az infravörös- és UV-fényt alkalmazó vizsgálatok ma már a rutin eljárások közé tartoznak. Ezek segítségével kiderül, ha ráfestésről van szó, kivehetők a felső réteg alatti írások, korábbi festések. Viszont, ha már a dendrokronológiai vizsgálatnál kiderül, hogy a fa alapanyag nem a festmény korából származik, már nem is érdemes tovább vizsgálódni.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket