Átörökíthető legyen-e a fogyatékosság?

Erre a mesterséges megtermékenyítés során beültetendő embrió előzetes genetikai vizsgálata nyújt lehetőséget, s ezzel kapcsolatban egy washingtoni genetikai központ Susannah Baruch vezetésével felmérést készített arról, hogy a valóságban mire használják ezt a sok vitát kiváltó lehetőséget.

A jelentés egyik eldugott bekezdése arról számol be, hogy a kapott 137 visszajelzés 3 százalékában a szülők saját fogyatékosságukat szerették volna viszontlátni utódaikban.

A jelenség nem teljesen új, évekkel ezelőtt már felkapta a sajtó a hírt, amikor egy gyerekre vágyó siket leszbikus pár süket sperma donort keresett. A lombikbébik előzetes genetikai vizsgálatát azért dolgozták ki, hogy ne növeljék az évente születő több tízezer fogyatékos gyerekek számát. A genetikai vizsgálat lehetősége azonban számtalan etikai problémát vet fel.

Sokan gondolják, hogy morálisan nem megengedhető, hogy szándékosan fogyatékossá tegyenek egy leendő újszülöttet. Mások a fajnemesítés kísértetét látják feltámadni ebben a gondolatban. Kérdés, hol a határ, hiszen ha két süket ember nem végeztet genetikai vizsgálatot a beültetendő embrión, már ezzel is szinte biztosan magukhoz hasonlóan süket utódot hoznak létre.

A végső probléma pedig az, hogy jó-e, ha egyszer a központi hatalom mondja majd meg, hogy milyen gének elfogadhatók és milyenek nem – olvasható a The New Scientist angol tudományos folyóirat legfrissebb számában.