Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Tudomány

A madárpók mérge ugyanúgy csíp, mint a chili

2006.11.10.Admin
National Geographic Magyarország

A kutatók szerint a potenciális támadók elűzésére a madárpókok olyan kellemetlen reakciókat kiváltó mérgeket termelnek, amelyek a chilipaprika kémiai riasztószeréhez hasonló módon hatnak.

Annak ellenére, hogy egy pók marása akár komoly fájdalmat is jelenthet, vajmi keveset tudunk arról a molekuláris mechanizmusról, hogy hogyan is hozza létre a méreg ezt az érzést. Kevés az ismeretünk az érzőidegek membránjában lévő molekuláris csatornákról, amelyeken keresztül az ionok átáramlanak, s ily módon fájdalomként érzékelt elektromos jelek kisülésére késztetik az idegsejteket. Most a pókmérgeket tanulmányozó kutatók talán fölfedeztek egy új eszközt, amellyel alaposabban földeríthetik, hogyan működnek az ioncsatornák a fájdalom létrejöttekor.

David Julius és munkatársai a San Franciscó-i Kalifornia Egyetemről 22 pók- és skorpiófajt vizsgáltak meg, olyan molekulákat keresve, amelyek aktiválják az érzőidegeket és fájdalomérzetet váltanak ki. A kutatók három ilyen hatású molekulát határoztak meg egy, az Antillákról származó madárpók, a Psalmopoeus cambridgei mérgében. Amikor a tudósok egerek mancsába injektálták a mérget, a rágcsálók végtagjai begyulladtak és az állatok a mancsok nyalogatásával és rángatásával reagáltak. Azok a genetikailag módosított egerek azonban, amelyekben nem alakult ki az elkülönített molekulákra érzékeny receptor, nem reagáltak a méregre, mint arról a kutatók a Nature tudományos folyóirat legújabb számában beszámoltak.

A madárpókfajokból izolált peptidek ugyanazt a receptort célozzák meg, mint a kapszaicin, a méregerős chilipaprikák égető, csípős hatású vegyülete. A kapszaicin és a madárpókok mérge ugyanazt a csatornát aktiválja, de eltérő módon. A kapszaicin belülről kötődik a sejt receptorához, míg a madárpókok fehérjéi kívülről veszik célba a receptort.

„Az ember ugyanazt vagy nagyon hasonló molekuláris következményeket érhet el ennek a csatornának két különböző helyen való ingerlésével” – mondja Mike Catarina, a Johns Hopkins Egyetem biokémikusa. Ez a szokatlan helyzet hatékony laboratóriumi eszköznek bizonyulhat, fűzi hozzá. Mivel a madárpókok mérge az érzőidegek külsejét célozzák meg, a peptidek fölhasználhatók a neuronok tanulmányozására azok elpusztítása nélkül. Ráadásul a hasonló peptidekkel ellentétben, amelyek más ioncsatornákat blokkolnak, a „vanillotoxinoknak” ez az új csoportja ingerli a csatornákat, amikor a receptorokhoz kötődik. Ez a jellemző segíthet a csatornaszerkezetre alapozott új fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztésében.

A növény és a pók tehát – az evolúció által – ugyanahhoz az általános molekuláris stratégiához jutott el annak megvalósításában, hogyan riasszák el az ellenségeiket ugyanazon receptor aktiválása révén. A kapszaicin elriasztja a paprikától az emlősöket, de nem hat a madarakra, amelyek így tudják terjeszteni a paprika magvait. A madárpókok mérgei azonban a vizsgálatok szerint mind a madarak, mind az emlősök csatornáit aktiválják, ami arra utal, hogy a pókok több különféle ragadozó elleni védekezésre alkalmas toxint fejlesztettek ki az evolúció folyamán.

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket