Magyar részvétel a kísérleti fúziós reaktor építésében
A világ összefogásában látja elsősorban a kísérleti fúziós reaktor létrehozásáról szóló projekt jelentőségét Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.
A tudós annak kapcsán nyilatkozott szerdán, hogy előző nap Párizsban aláírták a 10 milliárd eurós megállapodást. A kísérleti reaktort a dél-franciaországi Cadarache-ban hozzák létre. Az építkezés jövő év elején kezdődik, s 4, 57 milliárd euróba kerül: ennek felét az Európai Unió állja, a másik felét az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea biztosítja. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel. A projektben magyar kutatók is részt vesznek.
Jelenleg öt magyar mérnök dolgozik a jövőbeli fúziós reaktorok üzemanyag-utánpótlásának biztosítására szolgáló, úgynevezett tríciumszaporító kazetták tervezésén és az ITER-ben való majdani kipróbálásán.
Emellett magyar kutatók részt vesznek az ITER fúziós plazmájának mérésére szolgáló 4 diagnosztikai eszköz tervezésében és megvalósításában is. Magyarország „fúziós iroda” felállítását is tervezi. Kroó Norbert az ITER-projekt (International Thermonuclear Experimental Reactor – nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) előzményeiről elmondta, hogy hosszas tárgyalások után, kompromisszumként született a megállapodás.
Spanyolország is szerette volna, ha a területén helyezik el a reaktort. Végül Cadarache-ban, a francia-spanyol határ közelében épül fel, de Barcelona városában működik majd a létesítmény adminisztrációja. A reaktorért szintén versengő Japánt „természetben” kompenzálják, azaz a berendezések egy részét szállítja majd.
Ami a projekt jelentőségét illeti, az MTA alelnöke mindenekelőtt a termonukleáris energia környezetbarát voltára mutatott rá. A fizikus kifejtette: nem mindegy, hogy kőolajszármazékkal, vagy hidrogénnel működnek például a gépkocsik. Utóbbi égéstermékeként víz keletkezik, nem pedig a légkört szennyező vegyületek jönnek létre.
Arra a kérdésre, mikor számíthat az emberiség az ITER-projektnek a mindennapi életben való gyakorlati hasznosulására, Kroó Norbert azt válaszolta: nehéz megbecsülni, de ha „abszolút szükségünk lesz rá, akkor igen hamar”. A kőolajkészletek még néhány évtizedre elegendők ugyan, ám mögöttük óriási feszültségek húzódnak meg, s „jó lenne, ha az olaj nemesebb célokra hasznosulna, mintsem a járművekben égetnénk el” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk:
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
