Mélytengeri robot kutatja az Antarktisz vizeit
Az Isis elnevezésű brit mélytengeri kutatórobot megérkezett első éles bevetésének helyszínére: a 6, 5 km mélységig lemerülni képes távirányítható szerkezettel az Antarktisz környékének tengervilágát készülnek átfésülni a kutatók.
A tudósok és mérnökök januárban kezdik meg hosszú útjukat, a robot viszont már novemberben hajóra szállt, és mostanra ért oda rendeltetési helyére. Kicsomagolása után a brit James Clark Ross Antarktisz-kutató hajó fedélzetén helyezik el, és az antarktiszi Marguerite Bay területén kezdi meg munkáját. Az Isis Amerikában épült egy ottani kutatóintézet közreműködésével, állandó állomáshelye pedig a southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ (NOC).
Az Isis project vezetője, Peter Mason (NOC) a BBC-nek elmondta, hogy a 2, 7 m hosszú, 1, 5 m széles és 2 m magas, 3000 kg össztömegű szerkezet nagyjából 4, 5 millió angol fontba került. Az anyahajóhoz 10 km hosszú kábellel csatlakozik és vannak rajta lámpák, jó minőségű mozgó és álló képek készítésére alkalmas kamerák, akusztikai navigációra és képalkotásra alkalmas hangradarok (szonárok), valamint két távirányítható csáp, amivel mintákat lehet gyűjteni, illetve tudományos műszereket lehet elhelyezni a tengerfenéken.
A tudósok az aktuális feladathoz igazíthatják a felszerelést, választhatnak a sokféle szerszám, például fúrók vagy hálók közül. A brit óceanográfusok a robotot előjegyzéses rendszerben vehetik igénybe mélytengeri kutatásaikhoz. Az Antarktisz környéki tenger-mélyet még senki sem tanulmányozta, ezért vezet ide az első misszió, amelynek tudományos gazdája Julian Dowdeswell professzor, a Cambridge-i egyetem Scottról elnevezett sarkkutató intézetének (Scott Polar Research Institute) igazgatója, aki a tengerfenék üledékéből reméli kiolvasni az Antarktisz történetét.
A párhuzamosan folyó másik tudományos projektet Paul Tyler mélytenger-biológus (NOC) vezeti, aki a környék élővilágát szeretné feltérképezni. Tyler professzort az foglalkoztatja leginkább, hogy mélységtől függően hogyan változik az élővilág. Mivel a kamerákkal azonnal látni lehet, mi történik odalent, várhatóan könnyebb lesz megmagyarázni, hogy egyes élőlények miért éppen egy bizonyos mélységet szeretnek. Isist a délsarki expedíció után a portugál partok közelébe vezénylik – írja a BBC News.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
