Lélekben gyermek – maradjon testben is az!

Ashley ma kilenc és fél éves, az egyesült államokbeli Seattle-ben él szüleivel és két kisebb testvérével. Komplikációmentes terhesség és szülés után néhány hónapos korában vált nyilvánvalóvá, hogy súlyos gond van vele: különféle készségei egyáltalán nem fejlődtek.

Mind a mai napig nem nyilvánvaló, mi okozta súlyos központi idegrendszeri károsodását. Betegségét ismeretlen eredetű statikus encehalopathiának nevezik. Ashley nem beszél, nem jár, önállóan semmire sem képes, koordinálatlanul csapkod kezeivel, rugdos lábaival. Szülei „Párnaangyalnak” nevezik, mert ha valahova – általában párnára – leteszik, ott marad, hiszen elmozdulni nem képes, és angyali természet, ártatlanság lakozik a kislányban. Ashley állapota a tudomány jelenlegi állása szerint nem fog javulni.

2004 elején a szülők azt a döntést hozták, hogy orvosi beavatkozások által megakadályozzák, hogy Ashley felnőtt nővé érjen. Először műtéti úton eltávolították a kislány méhét (az operáció során a vakbélgyulladás megelőzése érdekében a féregnyúlványt is kimetszették) valamint emlőkezdeményeit, majd hormontapaszok segítségével leállították növekedését.

Természetesen a beavatkozások előtt a kórház etikai bizottsága megvizsgálta a szülők kérelmét, és indokoltnak tartotta azt. A szülők indokai többrétűek voltak: egyrészt azzal érveltek, hogy mivel Ashley szellemileg megrekedt egy három hónapos csecsemő szintjén, felelősen nem fog gyermeket vállalni, ha pedig kiszolgáltatottságánál fogva a későbbiekben szexuális zaklatás érné, így nem fenyeget a teherbe esés veszélye. A méh eltávolításának másik, legalább ennyire fontos oka, hogy a szülők szeretnék megkímélni Ashley-t a menstruáció nyűgeitől és az esetleges későbbi méhdaganatoktól.

Az emlőkezdemény eltávolításának indoka is kettős. Egyrészt kényelmetlen volna a kislánynak, ha nagy mellei volnának, mivel azok a speciális kocsik, melyekben őt mozgatják, mellkas előtti rögzítő pánttal is rendelkeznek. Mindkét szülő családjában jellemző, hogy a nőknek nagy melle van, és ha Ashley is örökölte ezt a tulajdonságot, a folyamatos fekvés mellett mind melltartóval, mind anélkül jelentős kellemetlenséget okozna neki. Másrészt szeretnék elkerülni a szülők, hogy a csecsemőelméjű lány későbbi gondozóira szexuális benyomást tegyen kebleivel, és esetleg erőszak érje emiatt.

A növekedés leállítására nagy dózisú, bőrön keresztül felszívódó ösztrogént alkalmaztak tapasz formájában. Ezt azért kérték a szülők, hogy az akkor 134 cm magas, 29 kg tömegű Ashley ne nőjön tovább, hogy továbbra is karban lehessen vinni, fekve is beleférjen a normál méretű fürdőkádba, stb.

A kislány kezelőorvosa tavaly tudományos közleményt jelentetett meg az úgynevezett „Ashley-kezelésről”, ami jelentős társadalmi vitát indított meg. Sokan támadják a szülőket, hogy saját kényelmük érdekében tették ki gyermeküket visszafordíthatatlan beavatkozásoknak, míg mások egyetértésüket, támogatásukat fejezik ki, és elismerik, hogy mindez valóban a kislány érdekeit szolgálja.

Ashley szüleinek alapos, minden részletre kiterjedő, fotókkal illusztrált beszámolója az alábbi weboldalon olvasható: http://ashleytreatment.spaces.live.com/blog/