Gömbvillámot állítottak elő a laboratóriumban
Laboratóriumi körülmények között állítottak elő gömbvillámot a brazíliai Pernambunco egyetem kutatói.
A New Scientist című brit tudományos folyóirat online változata beszámolt arról, hogy valószínűleg megoldották a titokzatos fényjelenségek rejtélyét, mert a fizikusok viszonylag egyszerű eszközökkel olyan fénygolyókat tudtak előállítani, amelyek nagyon hasonlítottak a gömbvillámokhoz.
A pingponglabda nagyságú gömbök kék – fehér, vagy narancs – fehér színűek voltak, és mintegy nyolc másodpercig lebegtek a laboratóriumban. Ezzel százszor hosszabb volt az élettartamuk, mint a korábban mesterségesen előállított tűzgolyóké, vagyis elérték a korábban megfigyelt gömbvillámok átlagos élettartamát.
Antônio Pavo és Gerson Paiva a kísérletek során egy olyan teóriát akart bizonyítani, amely szerint a gömbvillámok egy “normális” villámcsapás után a föld felszínén keletkeznek. Más magyarázatok szerint a gömbök ionizált gázból, az úgynevezett plazmából állnak, de vannak olyan vélemények is, hogy az ősrobbanás idejéből származó fekete lyukak.
A brazil fizikusok egy olyan elméletet próbáltak ki a gyakorlatban, amely szerint a gömbvillámok akkor jönnek létre, amikor egy villám a föld kérgébe csapódik és a szilícium-oxidot szilíciumgőzzé változtatja. A lehűlő szilícium egy olyan aerosollá, vagyis gáz- és részecskekeverékké sűrűsödik, amely a felületén lévő töltések révén gömb alakúvá formálódik.
A szilícium a levegőben lévő oxigénnel oxidálódik, ez okozza a sugárzást. Az elmélet ellenőrzésére a tudósok 0, 3 milliméter vékony szilícium szeleteket helyeztek el két elektróda között, amelyet 140 amper erősségű árammal “lőttek”. Néhány másodperc múlva a kutatók az elektródákat félrecsúsztatták, mégpedig úgy, hogy közöttük folyamatosan áramlott az áram, vagyis egy úgynevezett elektromos fényív keletkezett.
Amikor kisült, villám formájában távozott a feszültség és a fényív izzó szilícium darabkákat szórt szét, egyúttal pedig a régóta várt mesterséges gömbvillámokat is. Az egyik kutató Pavo szerint a világító labdák szinte éltek, kis sugarakat szórtak szét, amelyek látszólag ide-oda lökdösték őket.
A tűzgolyók hőmérséklete meghaladhatta az 1700 Celsius-fokot, legalábbis így becsülték a kutatók a színük alapján. A brazil tudósok folytatni akarják a kísérleteket más anyagokkal is, amelyekből létrejöhetnek gömbvillámok.
Kapcsolódó cikkünk:
Kutatói elit a pécsi egyetemen (X)
A világon nagyjából hatvan olyan magas biobiztonságú laboratórium van, amely alkalmas arra, hogy a legveszélyesebb vírusokat kutassák benne a szakemberek. Ezen ritka laboratóriumok egyike Pécsen található.
Társaságban nem működik a jutalomkésleltetés
A szajkók, habár képesek az önfegyelemre, más madár társaságában elveszítik e képességüket.
Fizikai Nobel-díjasok előadása Stockholmban
Megtartotta Nobel-előadását 2023. december 7-én Stockholmban Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus - tette közzé az MTI.
Karikó Katalin és Drew Weissman előadása Stockholmban
Megtartotta Nobel-előadását 2023. december 7-én délután Stockholmban Karikó Katalin és Drew Weissman, akik megosztva vehették át idén az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésekért - tette közzé az MTI.
Egy kis trükk segítheti a jobb kávé készítését
Egy eljárás, amitől még finomabbá válik a presszókávé, és ezt most tudományos módszerekkel is igazolták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
