Százak kínhalála egy új ajakrúzsért?

Az egyik legjelentősebb állatvédő szervezet a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) adatai szerint, csak az Egyesült Államokban évente mintegy 115 millió állat válik a különböző célú tudományos kísérletek áldozatává.

Az adat megdöbbentő, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy ehhez képest a teljes európai érték az elmúlt években „csak” tízmillió körül volt. Nagy-Britanniában, amely a legrészletesebb adatszolgáltatással rendelkező ország, 2006-ban elérte a hárommilliót a kísérletben résztvevő állatok száma – ez volt az elmúlt 13 év legmagasabb értéke.

Magyarországon az elmúlt években dinamikusan csökkenő tendencia mutatkozott. A legfrissebb adatok szerint 2005-ben kevéssel 300 ezer alatt volt a kísérletek áldozatává vált állatok száma. Az állatok döntő része egér és nyúl. Ez a 2000. évi 580 ezerhez képest közel 50 százalékos csökkenést jelent – tudta meg a National Geographic Online Pallós Lászlótól, az FVM országos állatvédelmi főfelügyelő állatorvosától.

„A csökkenés azzal magyarázható, hogy egyrészt nálunk is egyre szélesebb körben használnak alternatív módszereket az élőállatokon végzett kísérletek helyett. Másrészt viszont a kutató- vagy oktatóintézetek szűkös költségvetése, valamint az üzleti élet nyereségorientáltsága szintén arra kényszeríti a kutatókat, hogy kevesebb állatot áldozzanak fel a tudomány oltárán” – mondta lapunknak Balogh Lajos, az Országos Fréderic Juliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet munkatársa, a HUCOPA (Hungarian Consensus-Platform on Alternatives) elnöke, a szervezet február végi alakuló ülésén.

A kísérletek több mint felét érzéstelenítés nélkül végzik

A HUCOPA (Magyarországi Konszenzus Platform az Alternatív Módszerekért Egyesület) célja – mint azt neve is mutatja, hogy segítse az élő állatokon végzett kísérleteket kiváltó, nyugaton már alkalmazott alternatív módszerek minél szélesebb körben való elterjedését a hazai kutatásban és oktatásban. A HUCOPA alapító tagjai között mindegyik érintett terület képviselteti magát: a hatóság, a kutatatás, az oktatás, az ipar és az állatvédelem.

A szervezet a nemzetközi szakirodalomban „három R” – ként emlegetett (replacement, reduction, refinement) alapelvet követi. Az első „R” az állatkísérletek helyettesítését jelenti, a második pedig arra utal, hogy amennyiben mégis elkerülhetetlen az élő állatokon végzett kísérlet, minimálisra kell csökkenteni az állatok számát. A harmadik „R” pedig a kísérletek finomítását, specifikusságának növelését, valamint pontosabb tervezését jelenti, hogy a feltétlenül szükséges állatkísérletekből minél pontosabb és minél több adathoz jussanak a kutatók. Ugyanakkor cél a kísérletek során az állatnak okozott fájdalom és diszkomfortérzet csökkentése is.

Ez utóbbi szempont fontosságát bizonyítja az az adat is, miszerint Nagy-Britanniában az állatokon végzett tesztek 63 százalékát érzéstelenítés nélkül, 22 százalékát pedig csak helyi érzéstelenítés mellett végzik.

Audiovizuális módszerek az oktatásban „kísérleti nyulak” helyett

A olaszországi CSA (Comitato Scientifico Antivivisezinista) adatai szerint az állatkísérletek mintegy 60 százaléka a gyógyszeriparban és az orvosi kutatásban zajlik, a fennmaradó részen a kozmetikai ipar, a hadászat és az oktatás osztozik.

A HUCOPA egyik kiemelt célja, hogy az oktatásban (pl. orvos-, biológus- vagy állatorvosképzésben) az állatokon végzett demonstrációs célú kísérleteket minél nagyobb arányban kiváltsák alternatív módszerekkel.

Ma már számos oktatási célú, az élettani folyamatokat szimuláló számítógépes program, audiovizuális anyag áll rendelkezésre. Ezek a programok tökéletesen szemléltetik a hallgatók számára az állatok élettani működését. Ráadásul így az sem fordulhat elő, hogy a diákok elrontják a kísérletet, s bár az állat elpusztul, a célt nem érik el, azaz nem tanulnak belőle.

Az oktatásban alkalmazható alternatív módszerek nálunk is egyre inkább terjednek. Erre példa többek között, hogy a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán már audiovizuális eszközöket használnak az élettan tantárgy gyakorlatain. Ezzel szemben néhány éve még évfolyamonként mintegy félszáz békát és ugyanennyi egeret boncoltak fel a hallgatók.

Etikai érvek, anyagilag versenyképes alternatívák

Az állatkísérletek ellen felhozott érvek döntően etikai jellegűek. Így például az állatokon végzett hadászati célú tesztek már önmagukban is komoly aggályokat vetnek fel, hiszen ezeknek a kísérleteknek a legfőbb célja az adott hatóanyag, illetve a pusztító fegyver hatékonyságának tesztelése (pl. mennyire roncsolja egy lőszer a belső szerveket), ami szimulációs modellel, vagy az állatokhoz hasonló felépítésű és szerkezetű mesterségesen létrehozott tárgyakkal is elvégezhető lenne.

„Az alternatív módszerek az etikai érvek mellett a kutató- és oktatóintézetek, valamint az ipar számára főleg az anyagi szempontok miatt lehetnek meggyőzőek. Egy-egy jól bevált, „nagyüzemben használt” alternatív teszt ugyanis anyagi szempontból is „versenyképessé” válhat az élő állatokon végzett kísérletekkel szemben, ez utóbbinál ugyanis növeli a költséget az állatok fenntartása és szaporítása” – hangsúlyozta Balogh Lajos.

Korlátozott lehetőségek

Az alternatív módszerek közé tartoznak az ún. in vitro tesztek, amelyeket nem élő állatokon, hanem többek között szövettenyészeteken, sejteken végeznek, és ezek válaszreakcióját figyelik. Viszont az in vitro tesztek hátránya, hogy nem alkalmazhatók komplex vizsgálatok esetén, amikor az egész szervezet válaszreakcióját kell vizsgálni.

Sokan kétségbe vonják, hogy az ún. in vivo, vagyis az élő állatokon végzett toxikológiai tesztekből származó adatok valóban megbízható eredményeket nyújtanak a veszélyes anyagok emberre gyakorolt hatásáról. Ezt támasztja alá az a közelmúltbeli nagy-britanniai eset, amikor egy gyógyszerteszt során az állatokon elvégzett sikeres toxicitási vizsgálat után az embereken való próba halálos áldozatot követelt.

„Ennek ellenére a gyógyszerkészítmények toxicitási vizsgálatára a tudomány jelenlegi állása szerint egyelőre nincs jobb módszer, mint az élő állatokon végzett tesztek. Viszont egyszerű gyógyszerkötődési próbáknál, elővizsgálatoknál az állatok helyett az in vitro módszerek is hatékonyan alkalmazhatók, és ma már Magyarországon is alkalmaznak ilyeneket, például a pirogenitási vizsgálatoknál, amikor azt nézik, hogy az adott szer okoz-e hőmérsékletemelkedést a szervezetben” – tette hozzá a szakértő.

Kínhalál egy új ajakrúzsért

Míg a gyógyszerkészítmények esetében az élőállattesztek nem mindig kiválthatóak, kozmetikai termékeknél sokkal nagyobb arányban lehetne alkalmazni alternatív, például szövetmintákon végzett teszteket. Mivel elsősorban külsőleg használt szerekről van szó, és csak ritkán, elsősorban gyerekeknél fordulhat elő olyan baleset, hogy megkóstolják, és lenyelik például az arckrémet, ezért gyakorlatilag értelmetlenek azok a tesztek (krónikus orális toxicitási tesztek), amelyekkel azt vizsgálják, hogy rendszeresen nagy adagban elfogyasztva okoznak-e szövettani elváltozást vagy halált.

Az egyik, e téren alkalmazott módszer az ún. LD50 teszt, melynek során kényszeretetést végeznek a kísérleti állaton a kipróbálandó szerrel, és azt figyelik, hogy mekkora adagtól pusztul el az állatok fele tizennégy napon belül.

Azt, hogy egy sampon, hajlakk vagy szempillafesték irritálja-e a szemet, úgy ellenőrzik, hogy kalodába zárt, mesterségesen éberen tartott tesztállat (elsősorban nyúl) szemébe csöpögtetik az anyagot napokon keresztül, amitől az állat „természetesen” előbb-utóbb megvakul. A dezodorokat, arckrémeket a tesztállatok leborotvált testfelületére kenik, közben figyelik, mennyire pirosodik, duzzad a bőr, kialakul-e gyulladás, esetleg hosszú távon rák.

„Az utóbbi néhány év apró eredménye , hogy ma már a bőrirritációs tesztekben ”pozitív” eredménnyel szereplő anyagokat tilos szemirritációs próbákban is tesztelni. Ennek hátterében az a könnyen felismerhető tény áll, hogy ha egy anyag irritálja a bőrt, egyértelmű, hogy szemirritációt és szemkárosodást is okoz” – mondta lapunknak Balogh Lajos.

A pénztárcánk szavazata

Ma már számos kozmetikai terméket gyártó cég alternatív módszereket alkalmaz termékei tesztelésére, de még így is számos, ismert márkanév mögött megkínzott és elpusztult állatok százai állnak. A nem állatokon tesztelt termékeknél viszont még nincs egységes minősítő címkézés, de gyakran találkozhatunk egy nyuszit ábrázoló logóval, ami tulajdonképpen a tudatos vásárlók tájékoztatását szolgálja. A „feketelistás” valamint az alternatív módszereket alkalmazó kozmetikai cégek neve megtekinthető a Fauna Egyesület vagy a PETA honlapján.

Az Európai Unióban 2004 óta a kész kozmetikai cikkekhez nem lehet állatkísérleteket folytatni, az alapanyagok vizsgálatához azonban ez még 2009-ig megengedett. Az importtermékekre viszont egyelőre nem vonatkozik semmilyen korlátozás, ám szintén 2009-től már tilos lesz állatokon tesztelt kozmetikai termékeket behozni az EU tagállamaiba.

Magyarország élen jár az állatkísérleteket korlátozó szabályozások terén. Az 1998-ban hozott törvény szerint hazánkban kozmetikai, dohány- és lőszeripari célú kísérletre nem adható ki engedély. Egy 2002-ben hozott rendelet szerint pedig 2004-től állatkísérlethez nem használhatnak befogott kóborállatokat, ami korábban bevett szokás volt.