Génmódosított szúnyoggal a malária ellen

Ez új lökést adhat a betegség leküzdéséért folytatott harcnak: a GMO-szúnyogok elterjesztése a vad populációkban azzal a reménnyel kecsegtet, hogy előbb-utóbb ezek az állatok kerülnek túlsúlyba. E rovarok olyan gént hordoznak, amelyek megakadályozzák, hogy megfertőződjenek a maláriát okozó parazitával.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy kísérleteik még korai stádiumban vannak, és legalább 10 évbe telik, mielőtt a GMO-szúnyogokat kiengedhetik a szabad természetbe.

A maláriát egy egysejtű parazita, a Plasmodium okozza. A pusztító betegség Ázsia, Afrika, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes részein endemikus. A parazita a maláriaszunyog Anopheles szúrásával jut át az emberekre. Évente 300 millió ember betegszik meg maláriában, és a kór egymillió áldozatot szed világszerte. Az esetek mintegy 90 százaléka Afrika Szaharától délre eső vidékein fordul elő, ahol 30 másodpercenként hal meg egy gyermek maláriában.

A génmódosítás fittebbé tesz

A kutatócsoport kísérleteiben azonos számú genetikailag módosított és közönséges, „vad típusú” szúnyog táplálkozhatott maláriával fertőzött egerek vérével. A szaporodásuk során több GMO vagy transzgénikus szúnyog maradt életben, mint vad típusú. Kilenc nemzedék után a rovarok 70 százaléka a maláriarezisztens törzsbe tartozott.

A tudósok egy zöld fluoreszcens fehérje génjét is beillesztették a transzgénikus szúnyogokba, amitől a rovarok szeme zölden ragyog. Ez segítette a kutatókat, hogy könnyen megszámlálják a transzgénikus és a vad típusú rovarokat.

Dr. Mauro Marrelli és munkatársai a következőket írták a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban: „Tudomásunk szerint korábban senki sem számolt be olyan megfigyelésről, hogy a transzgénikus szúnyogok rátermettségi szempontból előnyben lennének a nem transzgénikusokkal szemben.” A módosított szúnyogoknak nagyobb volt a túlélési arányuk, és több petét raktak. Amikor azonban mindkét csoportot nem fertőzött vérrel táplálták, akkor egyformán jól boldogultak.

Etikai aggályok

Noha a kísérletek bíztatóak, és siker esetén sok millió emberéletet menthetnének meg a GMO-szúnyogok, számos tudós és szervezet adott hangot aggályainak.

„Ha egy új fajt kiengednek az ökoszisztémájából úgy, hogy nem lehet ellenőrzés alatt tartani, akkor az komoly felfordulást okozhat” – mondja Deborah Long a Plantlife Scotland munkatársa. A természetbe való balul sikerült emberi beavatkozásra számos korábbi intő példa akad. Ausztráliában még mindig nagy károkat okoznak a betelepített üregi nyulak, Amerikában embereket is veszélyeztetnek az 1950-es években Brazíliába betelepített afrikai méhek, és így tovább.

Ráadásul most nem egy természetes úton kialakult élőlényről van szó, hanem egy ember által módosítottról.

A cikk egyik társszerzője, Dr. Jason Rasgon a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemről is óvatosságra int.

„Azt hiszem 10–20 évbe is beletelik még, amíg a transzgénikus szúnyogokat kiengedik a természetbe. Nagyon nehéz megjósolni, mi történik, ha szabadon engedjük ezeket a lényeket. Elég sok, a szúnyogok genetikájával és ökológiájával kapcsolatos vizsgálatot kell még végezni, és olyan kutatásokat is, amelyek a transzgénikus organizmusok környezetbe engedésének társadalmi, etikai és jogi kérdéseivel kapcsolatosak.”