Furcsa ikerpárra bukkantak a genetikusok
Amerikai tudósok különleges, egypetéjű, de mégsem egyforma génállományú ikrek születéséről számoltak be. Ilyen esetről korábban még nem szereztek tudomást.
A Nature folyóirat online kiadásában megjelent cikk szerint az ikrek anyai oldalról egypetéjűek, azaz genetikailag egyformák, de az apai gének csak fele részben közösek. Ez úgy fordulhatott elő, hogy két spermium termékenyített meg egyetlen petesejtet, amely ezután kettévált és két önálló embrió fejlődött belőle. Az egyik magzatba az egyik hímivarsejtből, a másikba pedig a másikból származó gének kerültek. Az ilyen megtermékenyítési és fejlődési folyamat minden lépésének igen kicsi a valószínűsége, ezért a tudósok feltételezik, hogy egyedi esetről van szó.
Normális esetben ikrek vagy ugyanabból a megtermékenyített petéből fejlődnek, amely később széthasad, és tökéletesen azonos genetikai állományú egypetéjű ikrek jönnek létre, vagy két különálló petéből, amelyet két önálló spermium termékenyít meg. Ilyenkor kétpetéjű ikrek születnek, akiknek átlagosan 50 százalékban azonos a genetikai állományuk.
Néha két hímivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, de ez feltehetőleg csak az emberi fogamzások alig 1 százalékában fordul elő. Az ily módon kialakult embriók zöme még korai stádiumban elpusztul.
A mostani ikrek normális módon fogantak meg, és csak azért kerültek a tudósok látóterébe, mert az egyikük felemás ivarszervekkel született. A csecsemőről fölfedezték, hogy hermafrodita, azaz petefészek- és hereszövet is található benne. A testvére anatómiailag fiú.
A genetikai vizsgálatok azonban mindkét csecsemőről kimutatták, hogy ún. kimérák: azaz mindkettőjükben akadnak „hím” sejtek (X és Y kromoszómával) és „női” sejtek (XX kromoszómával). Kialakulásukra a legvalószínűbb magyarázat, hogy két hímivarsejt – egy X kromoszómával és egy Y kromoszómával rendelkező – olvadt össze egyetlen petesejttel, amely azután kettévált.
Az ikrek – akiknek adatait szigorúan titokban tartják – most már járni tanulnak, és az orvosok szerint jól fejlődnek.
Az esettel kapcsolatban egy genetikus megjegyezte, hogy nemigen lehet tudni, vajon tudományos furcsaságról van-e szó, vagy a tudósok figyelme átsiklott valami fontos dolog felett. A megtermékenyítéssel kapcsolatos ismereteink jó része pusztán következtetés, hiszen embereken nem tudjuk megfigyelni ezeket az eseményeket.
A növényi étrend és a bélrák kockázata
A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása az amerikai tanulmány eredményeit, melyet az MTI tett közzé.
A Mars egykori óceánja
Ma már számos vizsgálati eredményből tudjuk, hogy a Mars régen vízben jóval gazdagabb hely volt, egy új kutatásból részletek is kiderültek.
Eredményesen előre tudják jelezni a jövőbeli járványokat
A Szegedi Tudományegyetem vezetésével alakította meg tizenhat hazai egyetem és kutatóhely konzorciuma az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumot.
A tűzijáték káros hatása a madarakra
Az év végi őrült durrogtatás közeledtével felélednek az egymásnak ütköző vélemények arról, hogy ártalmas-e vagy sem ez a kizárólag kereskedelmi haszonnal járó szokás.
A vitorlázó madarak új drónokhoz adnak ötletet
A jelenlegi drónjaink az erősen szeles időben nem igazán tudnak repülni, azonban a viharban is kiválóan vitorlázó madaraktól tanulhatnak a mérnökök is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
