Megváltoztathatók a vércsoportok?
A Koppenhágai Egyetem tudósai vörösvérsejtek lecsupaszításával univerzális O-s vért állítottak elő A-s, B-s és AB-s vérből. A forradalmi áttörés elkerülhetővé tenné a vérátömlesztéseknél ritka, de súlyos szövődményeket, és könnyebb lenne a O-s vérkészítmények utánpótlása is.
A Henrik Clausen vezette kutatócsoport bakteriális enzimek segítségével távolította el a véralkotó sejtek felszínéről azokat csoportantigéneket, amelyek az ABO csoportra jellemző sajátságokat hordozzák. Így univerzális O-s vért hoztak létre, amely bárkinek biztonsággal adható.
A vércsoportok egy életen át jellemzőek egyazon emberre nézve. Az ABO-rendszer esetében az A- és a B-csoportantigének jelenlétől függően A-s, B-s, AB-s, vagy ezeknek a felszíni markereknek a hiányában O-s vér állapítható meg. A hiányzó antigénekkel szemben az immunrendszer antitesteket termel, ez okozza a testidegen vér átömlesztésekor jelentkező életveszélyes immunreakciókat.
Például egy A-vércsoportú személy szervezete antiB-antitestek termelésével szavatolja a B-s vagy AB-s vérrel szembeni védelmet. Egy O-s vércsoportú személy pedig az immunrendszere által képzett antiA- és antiB-antitestek miatt csak O-s vért kaphat. A legbiztonságosabb a O-s vér, mert vörösvértestjeinek felszínén sem A-, sem B-antigének nem fejeződnek ki, tehát a többi rendszer csoportazonossága esetén bárkinek adhatók.
Az amerikai és dán kutatócsoport eredménye azért áttörés, mert a vörösvérsejteket glikozidáz, vagyis cukorbontó enzimek segítségével képesek voltak csoportantigénjeiktől megszabadítani. A lehetőség felmerülése már az 1980-as évekre datálható, amikor is kávémagból olyan enzimet izoláltak, amely B-antigént volt képes hasítani. Akkor azt tapasztalták, hogy a konvertált vér más vércsoportú személyeknek is biztonsággal adható. Sajnos az akkor felfedezett eljárás hatékonysága nem érte el azt a szintet, amely vérkészítmények nagy volumenű konverziójához szükséges.
Clausen csoportja mintegy 2500 baktérium- és gombafajt vizsgált meg, míg fel nem fedezték azt a bakteriális glikozidázt, amely a kávébabból izolált enzimnél ezerszer hatékonyabban hasítja a B-antigént. Kutatásaik jelentőségét tovább erősíti egy A-antigént bontó glikozidáz enzim felfedezése is. Így karnyújtásnyira vagyunk attól a lehetőségtől, hogy a kutatók vércsoportok módosításával állítsanak elő gyakran nehezen hozzáférhető O-s vérkészítményeket. A kutatási eredményekről a legfrissebb Nature Biotechnologyszámolt be.
Kapcsolódó cikkeink:
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
