Különleges tehénre bukkantak
Új-zélandi kutatók találtak egy tehenet, amely a normálisnál jóval alacsonyabb zsírtartalmú tejet ad. Jelenleg a csodanőstény szaporításán dolgoznak.
A ViaLactia nevű biotechnológiai cég 2001-ben Új-Zéland négymillió tehenétől származó tej összetételét elemezte. Ennek kapcsán fedezték fel, hogy az egyik tehén – a kutatók a Marge nevet adták neki – telített zsírsavakban szegény tejet ad.
Az átlagos tehenektől származó zsíros tej 3, 6% telített zsírt tartalmaz. Ezt a feldolgozás során eltávolítják, így készül a 0, 1% zsírtartalmú sovány tej. Ha a zsír egy részét visszaadják a sovány tejhez, félzsíros, 1, 7%-os tejet kapunk.
Marge teje a sovány tejnek megfelelő, 0, 1 százalék telített zsírt tartalmaz, azonban egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagabb annál. Nem mellékes az sem, hogy teje ugyanolyan jóízű, mint a többieké, és a belőle készült vaj hidegen is könnyen kenhető.
A ViaLactia jelenleg Marge szaporításán dolgozik, hiszen a diétás tehén egy génmutáció következtében ad zsírmentes tejet, és ezt a mutációt utódaiba is átörökítheti. Néhány nőstényutódánál már kimutatták, hogy örökölte a sovány tej előállításának képességét. A kutatók szerint 2011-re várható, hogy összegyűlik egy teljes csordányi sovány tejet adó tehén, és beindulhat az eredendően zsírszegény tej tömegtermelése.
Az első kisbolygó-eltérítő teszt
A NASA speciális tesztküldetése során a Dimorphos nevű apró égitestbe ütközve a reményeink szerint egészen minimális, de mérhető változást okoz annak pályájában.
Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon
40 ezer éve ugyan kihaltak a neandervölgyiek, ám jelenkorunk minden eddiginél több neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.
Milyen régi egy ujjlenyomat?
Bár a krimikben mindig könnyen kiderül, mikor is hagyták az épp vizsgált ujjlenyomatot, ám a valóságban távolról sem egyszerű megállapítani ezt.
Kalandos volt a Neptunusz felfedezése
1846. szeptember 23-án éjszaka a Berlini Obszervatóriumban ketten is megpillanthatták a nyolcadik bolygót, ám a felfedezés nem csak az ő érdemük.
Talajerózió a szőlőültetvényekben
A hazai szőlőkben is egyre nagyobb gondot okoz a talaj romlása. Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek, amely egyebek mellett a talajpótlás mértékének tervezésében nyújt a gazdáknak nagy segítséget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
