Az első gyermek fagyasztott petesejtből

Az In Vitro Fertilizáció (IVF) mesterséges megtermékenyítést jelent, mely a meddőségi okokból bekövetkezett gyermekvállalási képtelenségre nyújthat megoldást. Az eljárás lényege, hogy a petesejt nem az anya szervezetében, hanem laboratóriumi körülmények között termékenyül meg a spermiumok segítségével, majd a megtermékenyült embriókezdeményt visszaültetik az anya méhébe.

A még szedercsíra állapotú ébrény nem minden esetben tapad meg a méhnyálkahártyán; az IVF sikerességét fokozza, ha egyszerre több petesejtet is megtermékenyítenek, és beültetnek. Normális esetben minden hónapban – egy menstruációs ciklus alatt – egy petesejt érik meg, és indul el a petevezetők felé a megtermékenyülés reményében. Az esélyek növelése érdekében a beavatkozásra vállalkozó anya petefészkét gyógyszeresen stimulálják, amelynek következtében egyszerre érik meg mintegy fél tucat petesejt. A folyamat sikeres befejezésével a petesejteket leszívják, majd megtermékenyítik.

Van olyan eset azonban, amikor a fenti kezelés nem végezhető el. A daganatos nőknél a stimulációs kezelés vagy nem várhat egy elkövetkező kemoterápia miatt, vagy a betegség nem teszi lehetővé, hiszen a stimuláció a női nemzőrendszert befolyásoló hormonok nagy dózisú alkalmazásából áll, amely a hormonhatásokra érzékeny daganatok lefolyását kedvezőtlen irányba viheti el, akár fatális is lehet. Ilyen esetekben In Vitro Maturáció (IVM) segítségével a petefészekből még éretlen tüszőket nyernek, és a laborban érlelik meg azokat.

A kislány már egyéves

A montreali McGill Reproductive Center Hananel Holzer vezette kutatócsoportjának először sikerült az IVM segítségével létrehozott érett petesejtet fagyasztás, majd felolvasztás után megtermékenyíteni. Eddig minden jel arra mutat, hogy a magzat egészségesen fejlődött, és jött a világra. Fagyasztott majd felolvasztott, IVM révén létrehozott petesejtből fejlődött magzatot további 3 nő hord jelenleg a szíve alatt.

Az érett petesejtek lefagyasztásának lehetőségével a mesterséges megtermékenyítés rugalmasabbá válik. Kifejezett előnyt a daganatellenes kezelés során meddővé vált nők és a policisztás ovárium szindrómában (a PCOS a terméketlenség vezető oka) szenvedők számára jelenthet.

Holzer és munkatársai 20, átlagosan 30 éves PCOS-ben szenvedő nőtől gyűjtöttek petesejteket. A 296 petesejt kétharmada érett meg sikeresen a laborban, és ezeknek a kétharmada élte túl a fagyasztási és a felolvasztási folyamatot. A megtermékenyült embriók visszaültetése után a résztvevők közül négyen estek teherbe. Elsőként pedig egy egészséges kislány jött a világra.

Az eredményekről a kanadai kutatók Franciaországban, a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társaságának (ESHRE) lyoni konferenciáján számoltak be. Joep Geraedts, az ESHRE választott elnöke szerint a nagy áttörést az jelentené, ha az eljárást rákos nőknél is sikeresen lehetne alkalmazni.

A humán reprodukciós medicina egy másik mérföldkövének letételére izraeli kutatók vállalkoznak. Ariel Revel, a jeruzsálemi Hadassah Egyetemi Kórház orvosa munkatársaival 5–10 éves lányok petefészkéből eltávolított tüszőket érlelt meg és fagyasztott le. A gyermekkori tumorok gyógyulási aránya a megfelelő kezelés mellett meglehetősen jó, azonban a pubertás elérésekor ezeknek a gyermekeknek egy része sterilnek bizonyul. A tüszők korai megőrzésével az aggresszív kemoterápia káros következményét lehetne áthidalni, az eredmények azonban a petesejtek felolvasztásig és az első fertilizációs kísérletekig még váratnak magukra.