Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Tudomány

Csupa szárny repülők a láthatáron

2007.07.31.Admin
National Geographic Magyarország

Kevesebb kerozin, jóval több ülőhely, csendesebb repülés – ezt igérik azok a kutatások, amelyeknek egyik gyümölcse a múlt hét végén emelkedett magasba. Húsz-harminc év múlva az úgynevezett csupa szárny repülőgépek válthatják fel a Boeing és az Airbus addigra már korszerűtlennek tűnő hatalmas gépeit.

Végy egy repülőtörzset, tégy rá két szárnyat, és máris készen áll a repülőd. Leegyszerűsítve, a Boeing 707-es 1954-es debütálása óta, gyakorlatilag minden repülőgép e recept alapján készült, és ettől a forradalmian újnak beharangozott Airbus monstrum, az A380-as sem tér el lényegileg. Mindössze méretei lenyűgözők, hiszen befogadóképessége meghaladja a 800 főt.

Csakhogy valószínűleg ez a rekord sem bizonyul majd tartósnak: könnyen lehet ugyanis, hogy húsz-harminc év múlva immáron ezer fő szállítására is alkalmas gépek lesznek a repülőterek legfőbb, ráadásul roppant csendes vendégei. A polgári repülés első ilyen jellegű kísérletei múlt héten mutattak fel eredményeket. A NASA egyik kísérleti központjából, a Dryden Flight Research Center-ből szállt fel ugyanis az X-48B-re elkeresztelt csupa szárny repülő kicsinyített változata.

Kissé instabil még

Az X-48B tesztrepülését a német Spiegel Online beszámolója szerint egyértelmű áttörésnek minősítették a Boeing szakemberei, akik közel másfél évtizede dolgoznak a terveken. A távirányítású tesztrepülő szárnyai 6, 4 méter hosszúak, ami azt jelenti, hogy eredeti méretben a gép teljes szárnyszélessége elérheti a száz métert is. Ez azonban nem okoz gondot, hiszen az egész repülő tulajdonképpen nem áll másból, mint egy hatalmas szárnyból. A csupa szárny repülők legfőbb sajátossága ugyanis, hogy a tervezők „elfelejtettek” repülőgéptörzset tervezni nekik, ahogy hiányzik ezekről a gépekről általában a hátsó faroklapát rész is.

Mindez azonban nem a véletlen műve: a ma még furcsa kinézetű gépek ugyanis a szép remények szerint legalább tíz-húsz, még szebb remények szerint pedig akár 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mivel formájuknak köszönhetően a géptestnek több mint 90 százaléka segíti a felhajtóerő kihasználását. A hagyományos formatervezésű gépeknél ez az arány mindössze 45-50 százalék között mozog, hiszen a gép törzse tulajdonképpen a légellenállást növeli, a felhajtóerő kihasználásához nem járul hozzá.

Az X48-B kicsinyített változatának első tesztrepülése egyelőre beváltotta a hozzá fűzött reményeket: közel kétezer méteres magasságba emelkedett, és bő fél órán keresztül állta az erősebb légáramlatokat is. Ez utóbbi azért tűnt igen lényegesnek, mivel a csupa szárny repülők egyetlen, ám nem lényegtelen hátránya a viszonylagosan rossz menetstabilitás. Miközben ugyanis a hagyományos törzs-szárny felépítésű gépek esetében aerodinamikailag roppant stabil repülőkről beszélhetünk, addig a csupa szárny gépekre jellemző, hogy a különféle légköri turbulenciákra roppant érzékenyek és gyorsan reagálnak, ahogy a fel és leszálláskor a repülőre ható erőket is kicsit nehézkesebben tudják kivédeni.

A polgári repüléstervezés számára ezek jelentik a legfőbb veszélyt. Az előírások szerint ugyanis a polgári repülők esetében a pilótának minden helyzetben irányítania kell tudnia a gépet. Csakhogy a csupa szárny gépek olyan gyorsan mozdulnak ki alaphelyzetükből erősebb légköri mozgások esetén, hogy arra ember nem tud reagálni. A megoldást különféle elektronikai stabilizátorok nyújthatják, a kérdés csak az, hogy a polgári repülést vajon rá merik-e bízni a szakemberek teljes mértékben erre az elektronikára.

A hadsereg már alkalmazza

A katonai repülés terén viszont egyáltalán nem ismeretlen a csupa szárny repülőgép. Először a második világháborút megelőző években kísérleteztek ilyen jellegű gépek kifejlesztésével – természetesen Németországban. Bár az európai repüléstechnika fellegvárának számító intézetben, a Deutsche Zentrum für Luft- und Raumfahrt-ban jelenleg is dolgoznak a csupa szárny repülőgép egy polgári változatán (VELA Projekt), az amerikai hadsereg immár évek óta használja B-2 Spirit nevű bombázógépét, amely egy csupa szárny repülő. Bár ez utóbbi konstrukcióról természetes módon igen keveset lehet tudni, egyes források szerint legalább 130 processzort használ a gép csak a repülés irányításához, a stabilitás biztosításához.

Az utasok szempontjából nézve a csupa szárny repülők azért okozhatnak némi meglepetést: mivel egy hatalmas nagy szárnyban ülnek, amelyen aerodinamikai szempontok miatt nem lehetnek ablakok, könnyen elveszthetik tájékozódóképességüket. Ez persze még kompenzálható lenne különféle megoldásokkal, komolyabb problémát jelent, hogy a gépben jóval nehezebb a túlnyomást biztosítani, mint a hagyományos törzs-szárny formájú gépekben.

Hartmut Zingel, a hamburgi Hochschule für Angewandte Wissenschaften professzora ezen túlmenően az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó becsléseket is némi kétellyel fogadta a Spiegel Online beszámolója szerint: „Hogy a csupa szárny repülő húsz-harminc százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztana, azt túl optimista becslésnek tartom. Meglátásunk szerint körülbelül 10 százalék lesz a realitás” – nyilatkozta még tavaly a lapnak Zingel.

Hozzászólások

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

A térség klimatikus átalakulása, illetve az emberek együttesen járultak hozzá az állatok eltűnéséhez.

Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra

Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra

A SpaceX alapítója és vezérigazgatója, Elon Musk hajlamos túlzásokba esni, a Starship nevű űrhajórendszer fejlesztése ugyanakkor valóban jól halad.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket