Alternatívák a nyolcmillió éves mocsárciprusok konzerválására
Egy polietilén-glikolos kémiai eljárást és a régészeti leleteknél már bevált cukoroldatos konzerválási módot vitatták meg lehetőségként azon a szakmai fórumon, amelyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrány bányaterületéről származó nyolcmillió éves mocsárciprusok megmentéséről tanácskoztak.
A hétfői szakmai egyeztetésen az ország szinte valamennyi farestaurátora részt vett, jelen voltak továbbá a kulturális tárca, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.
Veres János kutatásvezető régész az MTI-nek elmondta, hogy még a tél beállta előtt megpróbálnak alkalmazni egy hosszú távú konzerválási eljárást, és meg kell kezdődnie a fűthető munkapavilon építésének is, ahol a négy fatörzs teljes megmentésén dolgozhatnak a szakemberek.
A pavilon építésének költségei miatt a múzeum húszmillió forint igénylésére adott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz. A tanácskozáson azt is meghatározták, hogy a különleges leletek megőrzése mellett fontos a múzeumi cél, vagyis a fák „láthatóvá tétele”. A résztvevők javasolták, hogy az alapkutatást a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei koordinálják – fűzte hozzá a kutatást vezető régész.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) hétfői tájékoztatása szerint a cipruserdő maradványának megmentésére a tárca hárommillió forint gyorssegélyt utalt át a mentést végző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságának.
A nyolcmillió éves leletek azért különösen veszélyeztetettek, mert a törzsek faanyaga jelentős mértékben lebomlott, elvesztették a szilárdságukat biztosító cellulóztartalmukat. Szabad levegőre kerülve a gyors száradás következtében lemezesen szétválnak, és darabjaikra esnek szét.
Kapcsolódó cikkeink:
A jövő itt van: mesterséges intelligencia vezérli az építőipari nehézgépeket
Minden valamire való sci-fiben automata gépek építik fel az idegen égitesteken az emberekre váró épületeket. Egyre közelebb kerülünk ennek a valóságához, igaz, egyelőre csak a Földön.
Növényvédő szerek mérgezik a világ gazdálkodóit
A mezőgazdaságban dolgozók csaknem felét érinti a növényvédő szereknek való akut kitettség.
A kutyák még a pislogásunkat is figyelik
Úgy tűnik, a kutyák gazdáik egészen apró mozdulatait is képesek észlelni.
A 30-as férfiak több mint harmadát érintheti ez a csendes betegség
Úgy tűnik, az érelmeszesedés korai jelei már meglepően fiatal korban jelentkezhetnek.
A nagyragadozók biztonságosabbá teszik az utakat
A vadbalesetek jelentős része megelőzhető, ha az adott térségben él olyan nagyragadozó, amely képes kordában tartani a területe vadállományát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
