Alternatívák a nyolcmillió éves mocsárciprusok konzerválására
Egy polietilén-glikolos kémiai eljárást és a régészeti leleteknél már bevált cukoroldatos konzerválási módot vitatták meg lehetőségként azon a szakmai fórumon, amelyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrány bányaterületéről származó nyolcmillió éves mocsárciprusok megmentéséről tanácskoztak.
A hétfői szakmai egyeztetésen az ország szinte valamennyi farestaurátora részt vett, jelen voltak továbbá a kulturális tárca, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.
Veres János kutatásvezető régész az MTI-nek elmondta, hogy még a tél beállta előtt megpróbálnak alkalmazni egy hosszú távú konzerválási eljárást, és meg kell kezdődnie a fűthető munkapavilon építésének is, ahol a négy fatörzs teljes megmentésén dolgozhatnak a szakemberek.
A pavilon építésének költségei miatt a múzeum húszmillió forint igénylésére adott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz. A tanácskozáson azt is meghatározták, hogy a különleges leletek megőrzése mellett fontos a múzeumi cél, vagyis a fák “láthatóvá tétele”. A résztvevők javasolták, hogy az alapkutatást a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei koordinálják – fűzte hozzá a kutatást vezető régész.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) hétfői tájékoztatása szerint a cipruserdő maradványának megmentésére a tárca hárommillió forint gyorssegélyt utalt át a mentést végző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságának.
A nyolcmillió éves leletek azért különösen veszélyeztetettek, mert a törzsek faanyaga jelentős mértékben lebomlott, elvesztették a szilárdságukat biztosító cellulóztartalmukat. Szabad levegőre kerülve a gyors száradás következtében lemezesen szétválnak, és darabjaikra esnek szét.
Kapcsolódó cikkeink:
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
