A legöregebb élőlényre bukkantak
Az idáig felfedezett legrégibb élőlényre és épen maradt DNS-darabra bukkantak grönlandi kutatók a szigetország jégtakarója alatt. A lelet megerősíti azt a feltételezést, hogy Naprendszerünk jeges felszínű égitestein is kialakulhatott az élet.
A grönlandi jég alatt mintegy két kilométer mélyen talált DNS-darab (dezoxi-ribonukleinsav) egy megfagyott, 6-800 ezer éves baktériumból származik. A kutatók szerint a befagyott baktériumban a több százezer éves hideg ellenére alapszinten működő anyagcsere-folyamatok lehetővé tették, hogy az ennyi idő alatt elkerülhetetlenül bekövetkező DNS-károsodást az élőlény saját enzimrendszere segítségével ki tudja javítani, amíg nem állnak rendelkezésre a sejtosztódáshoz megfelelő körülmények.
A DNS az élőlények kettős nukleotidláncból felépülő örökítőanyaga, amelynek hossza baktériumok esetében leggyakrabban 1 és 5 millió bázispár közé tehető. A DNS feladata a sejtműködés lebonyolítását végző fehérjék kialakítása, emiatt épségének megőrzése az életképesség megóvását is jelenti.
Thomas Gilber, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és a leletet tanulmányozó kutatócsoport egy tagja úgy véli, minél kisebb a külső hőmérséklet, annál tovább képes a DNS sértetlenül fennmaradni. „A Marson, valamint a Jupiter egyik holdján, az Europán, ahol rendkívül hideg van, a DNS elképzelhetetlenül hosszú időn keresztül fennmaradhat” – állítja Gilber.
A kutató a sajtó képviselőinek azt is elmondta, hogy az ilyen régi leletek esetében 40–50, esetleg 100 bázispárnyi nukleotid-szekvenciák izolálhatók, szemben a most előbukkant 4000 bázispár hosszúságú genetikai mintával, amely ráadásul az emberiséget megelőző kora ellenére viszonylag ép.
Az előkerült élőlények laboratóriumi vizsgálata során kiderült, hogy anyagcseréjük során szén-dioxidot termelnek, tehát gyakorlatilag élnek. A hosszú életű baktériumok felfedezéséről a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklap legfrissebb száma számolt be.
A szeme se állt jól, mégis kiváló vadász lehetett
A 3 millió évvel ezelőtt élt erszényes kardfogú szemének elhelyezkedése ellenére is jól láthatott.
Halad az ExoMars európai marsjáró programja
Miután az orosz együttműködésnek vége szakadt, az Európai Űrhivatal saját maga készíti elő a küldetést.
Az utak zaja és a magas vérnyomás
Az ablakunk alatt berregő, dudáló, szirénázó járművek szó szerint megemelik a vérnyomást egy új kutatás szerint.
Gondolattal irányított robot
A gondolatainkkal irányított eszköz már nem csak a sci-fikben létezik.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
