Ismét vemhes Lulu, a budapesti állatkert orrszarvúja

Ma jelentette be a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (Leibniz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung, Berlin), hogy ismét vemhes Lulu, a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szélesszájú orrszarvúja.

Mint ismeretes, a 27 éves orrszarvúnőstény – német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán – január 23-án már világra hozott egy utódot: a világ első olyan orrszarvúját, aki mesterséges termékenyítés útján fogant. A Layla névre keresztelt borjú azóta már csaknem 500 kg-os, és kitűnő egészségnek örvend.

Layla világra jövetelével nem ért véget az állatkerti szakemberek munkája. Mivel Lulu, az anyaállat állapota lehetővé tette, egy hónappal az ellés után újabb mesterséges termékenyítés történt, amely azonban nem bizonyult sikeresnek. A következő beavatkozásra június 14-én került sor, és ez már meghozta a kívánt eredményt. A laboratóriumi minták alapján két hete már lehetett gyanítani, hogy Lulu valószínűleg vemhes, ezt azonban csak a múlt heti, altatásban végrehajtott ultrahangos vizsgálat során sikerült kétséget kizáróan igazolni. A nőstény orrszarvú testében egy kb. 10 cm hosszúságú magzat fejlődik.

Mivel a szélesszájú orrszarvúak vemhességi ideje 16-17 hónap, komplikációmentes vemhesség esetén 2008 végén lehet számítani a kis orrszarvú világra jövetelére. A kicsi neme is csak akkor derül majd ki, hiszen egy négyhónapos magzatnál az ivart még nem lehet megállapítani, a vemhesség későbbi szakaszában pedig az ultrahangos vizsgálathoz elengedhetetlen altatás túlságosan kockázatos lenne.

Újabb világszenzáció lehet

Amíg a januárban született Laylának a Budapesten élő hím, Easy Boy volt az apja, a mostani vemhességet előidéző mesterséges termékenyítés során a szakemberek egy másik apaállattól nyertek szaporítóanyagot. A Colchesteri Állatkert Simba nevű, 38 éves hím orrszarvújától levett spermát ráadásul előzőleg három éven át mélyfagyasztott állapotban – azaz mínusz 196 °C-on – tárolták.

Mivel a kriokonzervált, vagyis fagyasztva tartósított szaporítóanyag használatával végzett mesterséges termékenyítésből eddig még sohasem született orrszarvú, Lulu magzatának jövő évi sikeres világrajövetele ismét jelentős mérföldkő lenne az orrszarvúak mesterséges termékenyítésével kapcsolatos kutató és fejlesztő munkában.

Az ezzel összefüggő erőfeszítések jelentős természetvédelmi haszonnal járnak, hiszen a mesterséges termékenyítés, és a szaporítóanyag fagyasztott állapotban való tartósítása olyan eszközt jelentene a természetvédelem számára, amely jelentősen hozzájárulhat e veszélyeztetett nagyemlősök megmentéséhez. Az eljárás széleskörű alkalmazásával ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek vadon élő orrszarvúak ivarsejtjeit tartósítsák, és így ezektől az állatoktól akkor is lehet majd utódot nyerni, ha az orvvadászok esetleg elpusztítják őket.

Veszélyeztetett fajok

A Földünkön élő öt orrszarvúfajból a jávai orrszarvúak (Rhinoceros sondaicus) a legritkábbak: a Jávához tartozó Kulon-félszigeten kialakított rezervátumban kb. 55-60 egyed él ebből a fajból, Vietnám területén pedig további 10-20 egyed képviseli ezt a kritikusan veszélyeztetett állatfajt.

Ugyancsak kritikusan veszélyeztetett a szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis), amelyből nem egészen 400 egyed él vadon. A veszélyeztetett indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) vadonbeli egyedszámát kétezerre becsülik a szakemberek, az Afrikában honos keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) pedig 3100-as egyedszámmal is kritikusan veszélyeztetettnek számít.

Az orrszarvúak közül a legnagyobbra növő, és relatíve a leggyakoribb faj a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum): az Afrikában honos faj becsült egyedszáma tizenkétezerre tehető, természetvédelmi minősítése így „veszélyeztetettség közeli”. Ugyanakkor ez az egyedszám a hatékony természetvédelemnek köszönhető, hiszen száz esztendővel ezelőtt csak néhány tucat élt ebből az állatfajból.

Sajnos a szélesszájú orrszarvúak északi alfaja (Ceratotherium simum cottoni) annyira megritkult, hogy vadon már csak 3 (!) állat él a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, 8 további egyed pedig egy csehországi, illetve egy USA-beli állatkert lakója. Az alfaj megmentéséhez a természetes szaporulat valószínűleg nem lenne elegendő, így az északi szélesszájú orrszarvúak megmentésében a mesterséges termékenyítés tűnik az egyetlen lehetőségnek.

A budapesti orrszarvú termékenyítés főbb állomásai

2007. június 14. – Lulu újabb sikeres termékenyítése.

A mesterséges termékenyítés technikája

A mesterséges termékenyítés, vagy inszeminálás lényege, hogy a hím állat szaporító anyagát (sperma, mag) mesterségesen juttatják be az anyaállat testébe, orrszarvúak esetében közvetlenül a méhbe. A két ivarsejt találkozása és összeolvasása, a tulajdonképpeni megtermékenyítés azonban természetes folyamatként megy végbe, ellentétben a mesterséges megtermékenyítéssel, ahol mindez az anyaállat testén kívül, „lombikban” történik.

A termékenyítéshez szükséges szaporítóanyagot a hím állattól altatásban, egy elektroejakulátor nevű eszköz segítségével veszik le. z így nyert anyagot a mostani termékenyítés esetében három éven át mélyfagyasztott állapotban, –196 °C-on tartósították. A felolvasztás után először meg kellett vizsgálni a szaporítóanyag állapotát, amely kielégítőnek bizonyult.

Az anyaállat testébe való bejuttatást szintén altatásban végzik a szakemberek. A mesterséges termékenyítésnél nagyon fontos az időzítés, hiszen a nőstény ivari ciklusán belül akkor kell megtörténnie, amikor az állat a leginkább fogamzóképes. Ezt előzetes vizsgálatok során, a petefészekben képződő ún. Graaf-tüsző mérete alapján határozzák meg a szakemberek. A szaporító anyag bejuttatására egy speciális, hajlékony katétert használnak, amellyel a hímivarsejteket közvetlenül a méhszarvba tudják juttatni.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
Fotó:Bagosi Zoltán

Kapcsolódó cikkeink: