Mire jó a vizelet?
Egy új tanulmány szerint a pénzszűkében lévő földműveseknek nem kell messzire menniük az ingyenes trágyáért: az emberi vizelet kiváló forrása a nitrogénnek és más ásványi anyagoknak.
A finn Kuopio Egyetem Környezettudományi Tanszékének kutatói elhatározták, alaposabb vizsgálatnak vetik alá az emberi vizeletet. Arra kerestek választ, hogyan lehet fölhasználni úgy, hogy a földműveseknek is hasznuk származzon belőle és egyúttal a vízforrások szennyeződését is csökkentsék.
A vizelet felhasználása trágyaként egyelőre szokatlan, de Finnország egyes részein kezd egyre gyakoribbá válni a használata, például árpához és uborkafélékhez. A kutatók szerint azonban nitrogéntartalma miatt az emberi vizelet jó fejlődésserkentő szer lehet sok más termesztett növény számára is.
A tudósok a fejeskáposztát választották tesztnövénynek, mert az a fejlődéséhez sok nitrogént igényel, világszerte elterjedt és savanyú káposzta formájában tartósítható.
A vizelettel trágyázott káposztát ugyanolyan parcellán termesztett trágyázatlan, illetve kereskedelmi műtrágyával trágyázott káposztával hasonlították össze. A betakarításkor a vizelettel trágyázott káposzta több előnyös tulajdonságot is mutatott a kontrollcsoportokkal szemben. Kicsit nagyobb méretű volt, gyorsabban elérte a maximális méretét, és egész növekedési ciklusában kevesebb rovarkárt szenvedett, mint a kereskedelmi műtrágyával kezelt változat.
Mindhárom módon kezelt káposztából savanyú káposztát készítettek, amelynek ízét 20 kóstolóval vizsgáltatták meg. Mindegyik más ízűnek bizonyult, de mindegyik „jó” minősítést kapott. A savanyú káposztának az az előnye is megvan, hogy készítéséhez nagy mennyiségű sót használnak, amely gátolja a kórokozók szaporodását, így a szennyeződéssel esetleg bekerült kórokozók is elpusztulnak.
A kísérletek eredményeképpen a kutatócsoport kiszámította, hogy az egy ember által egy év alatt kiválasztott vizelet 160 káposzta termesztéséhez elegendő, ami 64 kilogrammal több káposztát jelent, mint amennyi ugyanakkora földdarabon kereskedelmi műtrágyával megterem. Azt ajánlják, hogy a vizeletet ökológiai típusú illemhelyekről gyűjtsék össze, tárolják, majd permetezzék a talajra a növény körül, de ne közvetlenül a növényre.
Dr. Philip Terno amerikai klinikai mikrobiológus kijelentette, hogy a vizelet kétségtelenül jó természetes nitrogénforrás, és semmi sem szól a használata ellen. Kicsi az esélye, hogy bármilyen vizelettel terjedő kórokozó fertőzést okozzon, mivel ezeknek a talajban lévő mikroorganizmusokkal kellene megküzdeniük, és minden valószínűség szerint elveszítenék a csatát. A vizelet valójában meglehetősen tiszta anyag, fűzte még hozzá.
A vizelet trágyaként való használata különösen nagy jelentőségű lehet a szegény fejlődő országok lakói számára, ahol jelentősen emelheti az élelmiszer célú növények terméshozamát, így kisebb területen is elegendő ennivaló teremhet az ott élők számára.