Műholdról figyelik a világ legnagyobb olajmezőjét
Osztrák kutatók műholdon keresztül követik nyomon a világ legnagyobb olajlelőhelye, a szaúdi Gavar felszínének leheletfinom mozgását - emelkedését, illetve süllyedését -, hogy az adatokból következtéseket vonjanak a kitermelés alakulásáról és a mélyben rejtő olajkészletek helyzetéről.
Az innsbrucki székhellyel működő GeoVille cég egy amerikai pénzügyi vállalat megbízásából figyeli az olajmező „lélegzését”. Ugyanis a kitermelés nyomán tektonikus mozgások, milliméterekben mérhető emelkedések és süllyedések figyelhetők meg az olajmező felszínén. Az eltéréseket egyrészt a föld alól eltávolított olaj, illetve a nyersanyag kiszorítására a mélybe sajtolt tengervíz kiváltotta nyomáskülönbözet okozza. Számításba veszik azt is, hogy mely olajberendezések aktívak, és melyek nem. Az adatok összevetéséből aztán a kutatók meg tudják állapítani nemcsak a kitermelés alakulását, hanem azt is, hogy mennyi tartalék rejtőzhet még a mélyben.
A világ leghatalmasabb lelőhelyének tartott gavari óriásmezőt több mint hatvan évvel ezelőtt fedezték fel. Az ott lelt olajkincset akkor százmilliárd hordóra becsülték. Kimutatások szerint a kutakban jelenleg mintegy ötvenöt százalékos a vízhányad, amely az olaj kiszorításához szükséges. Azt mondják, hogy amikor az arány eléri a 70-80 százalékot, a mező összeomlik. A kitermelés üteméből sokan a közeli jövőre teszik ennek bekövetkeztét.
Az osztrák kutatók azonban úgy vélik, hogy noha az olajfelhozatal valóban „csúcson” jár, az eddigi megfigyelések alapján belátható időn belül nem kell radikális változásra – hirtelen visszaesésre – számítani. Meghatározó az lesz, hogy az olajhozam mikor éri el a csúcspontját, mert attól kezdve rohamosan csökkenhet a kitermelés, és a mezőt eléri a végzete. A GeoVille szeptemberben kezdte a megfigyeléseket, és márciusig végzi azokat.