Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Cukros oldattal konzerválják a nyolcmillió éves mocsárciprusokat

2007.12.21.Admin
National Geographic Magyarország

A két ünnep között átmenetileg láthatók lesznek a miskolci Herman Ottó Múzeum új pavilonjában a nyolcmillió éves mocsárciprusok. A konzerválás januárban kezdődik, és várhatóan másfél évig tart.

A hét közepén a szakemberek megkezdték a Miskolcra került négy mocsárciprus beemelését az új munkaépületbe. A tervek szerint a hétvégére sikerül tető alá juttatni mind a négy fatörzset. A műveletre azért volt szükség, mert a már nyáron a múzeum udvarára szállított fák eddig az eredetihez – vagyis a bükkábrányihoz – hasonló környezetben, nedves iszapos anyagba ágyazva álltak. A téli hideg beköszöntével viszont fennállt a veszélye annak, hogy a nedves anyag és vele együtt maguk a fák is megfagynak. A fatörzseknek otthont adó új épületet, amely a következő években a konzerválási munkálatok helyszíne lesz a napokban adták át.

A nyár elején a bükkábrányi lignitbányában feltárt 16 darab nyolcmillió éves mocsárciprus közül tízet sikerült épen megmenteni. Ebből négyet a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállítottak, hat fatörzs pedig a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci bemutatóközpontjában az ősszel megnyílt új kiállítás keretében tekinthető meg.

A Herman Ottó Múzeumban a fatörzseket a két ünnep között a nagyközönség is megtekintheti, ugyanis megfelelően klimatizált helyiségben szabadon állnak majd, amíg megkezdődik a konzerválásuk. „Várhatóan január 10-én megérkeznek a fák konzerválásához szükséges hatalmas acéltartályok. Ezek felállítása a közbeszereztetési eljárás miatt csúszott” – tudta meg a National Geographic Online Veres László múzeumigazgatótól.

Konzerválás cukoroldattal

A négy fatörzs közül kettőt cukros konzerváló oldatba tesznek, a fennmaradó kettő közül egyet tiszta vizes tartályba, a másikat pedig a mostanihoz hasonló nedves iszapos anyagba állítanak. Mivel eddig a világon még sehol nem került sor ilyen idős és ekkora méretű fa konzerválására, a miskolci fák tulajdonképpen afféle kísérleti nyúlnak számítanak.

November közepén egy Firenzében rendezett nemzetközi régészeti konferencián a miskolci múzeum szakértői számos nemzetközi kutatóval való egyeztetés után döntöttek a cukoroldatos konzerválási módszer mellett. Az eddigi tapasztalatok szerint – bár azok jóval kisebb felületre és fiatalabb fákra vonatkoznak – egyelőre ez a legjobb technológia a faanyag megőrzésére, bár ez sem tökéletes.

A módszer lényege, hogy a fákat cukoroldatba teszik, amelynek a koncentrációját fokozatosan növelik (a kezdeti 7 százalékról a folyamat végére akár 70 százalékra is nőhet ez az érték). Eközben az oldatban lévő cukor fokozatosan beépül a fába, és pótolja az elveszett cellulózt, amely eredetileg a fa állékonyságát biztosította. A konzerváló oldat a cukor mellett gombaölő szert is tartalmaz, amely megakadályozza a szú és a penész megtelepedését a fákon; valamint szükség van a fában lévő savképző anyagok semlegesítésére is, a fában lévő vas és kén szennyezőanyag ugyanis fokozatosan roncsolja a fát. A külföldi tapasztalatok szerint komoly nehézséget jelent a konzerváló oldat savasodásának megakadályozása.

Két év múlva új kiállítás nyílik

A konzerválási folyamat várhatóan 1, 5 évig tart. Pár hónap elteltével már remélhetőleg látni lehet az eredményeket. A szakemberek a másik két fa ilyen jellegű konzerválását csak akkor kezdik meg, ha már látják, hogy valóban sikeres ez a fajta konzerválási módszer. Amennyiben nem, a többi fán más módszerrel kísérleteznek.

Erre a fajta konzerválásra azért van szükség, mert ezek a fák – az ipolytarnóci példányokkal ellentétben – nem csak bemutatási, hanem tudományos célt is szolgálnak. A hosszú távú, széleskörű vizsgálat csak úgy lehetséges, ha eredeti anyagukban őrzik meg a fákat. „Amennyiben mégsem lenne sikeres ez a konzerválás, még mindig ott a lehetőség, hogy az ipolytarnócihoz hasonlóan víztaszító műgyantával konzerváljuk a fákat” – tette hozzá Veres László.

A miskolci múzeum egy földalatti kiállítótér létrehozását tervezi, ahol a konzerválás után a fákat „eredeti környezetükben” a földtörténeti folyamatokba ágyazva mutatnák be. Az igazgató elmondta, hogy reményei szerint két év múlva nyílhat az új kiállítás. Példaértékű, hogy a jelenlegi munkapavilon kizárólag adományokból épült, az állandó kiállításhoz szükséges anyagi forrásért a múzeum a Norvég Alapnál pályázik.

Fotó: Dobrik Rezső

Kapcsolódó cikkeink:

  • Már láthatók a 8 millió éves mocsárciprusok Ipolytarnócon
  • Ipolytarnócra érkeztek a 8 millió éves mocsárciprusok
  • Világritkaság a 8 millió éves bükkábrányi erdőmaradvány
  • Egzotikus fából közönséges utcai sorfa
  • Nap képe: A bükkábrányi mocsárciprusok >>

  • Hozzászólások

    Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

    Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

    Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

    Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

    Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

    Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

    Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

    Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

    Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

    Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

    Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

    A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

    Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

    Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

    Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket