2007 legnépszerűbb tudományos hírei

Magyar matematikusok megfejtették a Gömböc-rejtélyt

A Gömböc nevű találmány az első olyan homogén test, amelynek csupán egy stabil és egy instabil, vagyis összesen két egyensúlyi helyzete van. Ezzel a konstrukcióval a magyar kutatóknak egy évtizedes sejtést sikerült igazolniuk, amely V. I. Arnold, a ma élő legnagyobbnak tartott matematikus nevéhez fűződik.

A találmánynak nagy jelentősége van a természeti jelenségek megértésében is, segítségével többek között megmagyarázható a teknősök páncéljának formája.

A magyar találmány szerepelt a Mathematical Intelligencer című tekintélyes nemzetközi matematikai folyóirat címlapján is. A lapnak utoljára 1979-ben volt magyar címlaptörténete, méghozzá a Rubik kockával sikerült ezt elérni. A New York Times magazin év végi különszámában 2007 hetven legérdekesebb ötlete közé választotta a Gömböcöt. Folytatás>>

Káprázatos kristálybarlang a Gellért-hegy belsejében

Új, kristályképződményekben rendkívül gazdag barlangot tártak fel a Gellért-hegy oldalában, a Citadella alatt a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kutatói. A barlangra a Bérc utcában, egy magántelken folyó építkezés során bukkantak rá, amikor a munkagéppel véletlenül felszakították a barlang felső járatának tetejét. Folytatás>>

Világszenzáció a budapesti állatkertben

A világon elsőként született mesterséges termékenyítésből származó, egészséges orrszarvú!

A Fővárosi Állat- és Növénykertben január közepén Layla megszületésével végre siker koronázta az állatkerti szakemberek 2001-ben megkezdett munkáját.

Az állatkert szakemberei nyáron bejelentették, hogy Lulu, a nőstény orrszarvú ismét vemhes. Folytatás>>

Vízen járó robotok

Brit kutatók olyan robotot fejlesztettek ki, amely a vízi poloskához hasonlóan a víz felületi feszültségét kihasználva képes a vízen járni. A robotot a jövőben csendes vizek élővilágának feltérképezésére használhatják. Folytatás>>

Megfejtették a borszőlő genetikai kódját

Franciaországban és Olaszországban dolgozó tudósok megfejtették a borszőlő teljes genetikai kódját. Ez a negyedik virágos növény és az első termesztett gyümölcs, amelynek ismertté vált a genomja. Folytatás>>

Meglepetés az ősember-kutatásban

A Kenyában nemrég fölfedezett két emberi ősmaradvány megváltoztathatja az emberi evolúció egyenes vonalúnak tartott történetét. A Homo nem evolúciójáról felállított hagyományos elméletek szukcesszív fejlődést sugallnak: a Homo habilisból kialakult a H. erectus, abból pedig a modern emberek, a H. sapiens. A H. erectust általánosan a modern emberekhez leginkább hasonlító elődnek tekintik. A Kenyában nemrég talált, két különböző csontvázból származó felső állkapocs és koponya azonban arra utal, hogy a H. habilis nem volt közvetlen őse a modern embereknek, valamint hogy a H. erectus kevésbé volt modern, mint korábban gondolták. Folytatás>>

Világritkaság a 8 millió éves bükkábrányi erdőmaradvány

A világon egyedülálló leletre bukkantak nyáron a kutatók a bükkábrányi lignitbányában: egy 8 millió évvel ezelőtti mocsárciprus-erdő meglepően épen maradt fái eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak.

A feltárás során a 16 fából tizet sikerült épen megmenteni. Négy fatörzs a miskolci Herman Ottó Múzeumba került, ahol a januárban kezdődő – cukoroldatban történő – konzerválás után tudományos vizsgálatnak vetik alá ezeket. Maga a konzerválási eljárás is világviszonylatban egyedülálló, ugyanis ilyen idős és ekkora fákat még sehol nem tartósítottak.

A többi épen maradt hat fatörzs a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci bemutatóközpontjában az ősszel megnyílt új földtörténeti kiállítás keretében tekinthető meg. Folytatás>>

Először klónoztak sikerrel majomőssejteket

Egymás után két nagyszabású, a genetikai kutatásban áttörést jelentő tudományos eredmény is született ősszel. Amerikai kutatók a világon először hoztak létre klónozott főemlősembriókat, és ezekből sikerrel tenyésztettek ki embrionális őssejtvonalakat. Eddig csak egérből sikerült klónozott őssejteket létrehozni. Folytatás>>

Egy másik új eljárás pedig lehetővé teheti, hogy az embrionális őssejtek helyett érett sejteket használjanak fel orvosi célokra. Az érett sejtek újraprogramozása az őssejtterápia jogi és etikai kérdéseiben nyújthat megoldást. Folytatás>>