Ismét pusztít a fekete halál

A kór az elmúlt húsz év során világszerte mintegy 100-200 halálos áldozatot követelt. Ma olyan országokban – elsősorban afrikaiakban – tűnik fel, ahol mindeddig nem kellett tartani tőle – állítja a Liverpooli Egyetem Michael Begon ökológus által vezetett kutatócsoportja.

A Yersinia pestis baktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, míg másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed.

„Noha a megbetegedések aránya manapság meglehetősen alacsony, hiba volna figyelmen kívül hagyni a bubópestis fenyegetését a mai emberiségre, mivel a kórokozó természeténél fogva alkalmazkodó, gyorsan terjed, a betegség gyors lefolyású és kezeletlenül most is halálos” – áll a Public Library of Science (PloS) Medicine című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

A rágcsálók gyakorlatilag kiirthatatlanok, a világon bárhová eljutnak, így folyamatos veszélyt jelentenek. A kór mindkét változata antibiotikus kezelés nélkül néhány nap alatt halált okozhat.

A tanulmány szerint „a pestis hosszú idő után most először ismét felszálló ágban van, és Afrikában nagyobb fertőzéseket is tapasztalunk”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évente 1000-3000 megbetegedést regisztrált az utóbbi öt évben, elsősorban Madagaszkáron, Tanzániában, Mozambikban, Malawiban, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az Egyesült Államokban is évente 10-20 esetben előfordul.

E számoknál még ijesztőbb, hogy a XX. század viszonylagos inaktivitása után most egyre többször fordul elő tömeges fertőzés. Legutóbb 2006-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban ütötte fel a fejét a tüdőpestis több száz esettel.

A fekete halál (nevét a beteg testén kialakuló feketés színű nedvedző daganatokról kapta) magas lázzal és súlyos hányással jár. A tüdőpestis esetében a tünetek hasonlók, de daganatok nem alakulnak ki.

Begon és csoportja annak a lehetőségét kutatta, hogy milyen módszerekkel előzhető meg a kór a veszélyeztetett térségekben, ahol sokszor hiányoznak az életmentő gyógyszerek, és ahol esetleg a pestist biológiai fegyverként is bevethetik.

„Ismert, hogy a pestist a történelem során már használták tömegpusztító fegyverként: a középkorban fertőző halottakat lőttek be kővetőkkel ostromlott várakba, idővel repülőgépről fertőzött bolhákat dobtak városokra, vagy kifinomult módszerrel aeroszol formájában vetették be” – írják a szakértők tanulmányukban.