A hét közepén számíthatunk a legtöbb csapadékra
A hétköznapok gyakoribb és hevesebb esőzést hoznak, mint a hétvégék – legalábbis ezt állapította meg a NASA új tanulmánya. A jelenség hátterében valószínűleg a levegőszennyezés áll, amely csúcsértékét a hét közepén éri el a nagyobb közúti forgalom és ipari üzemek működése miatt.
A NASA Goddard Űrrepülési Központjának (Goddard Space Flight Center) kutatócsoportja Thomas Bell vezetésével az Egyesült Államok déli területét vizsgálta: az elemzés során az 1998 és 2005 között készült felszíni csapadékeloszlást mutató műholdfelvételeket dolgozták fel.
A hét évnyi statisztikából kiderült, hogy átlagosan kedd és csütörtök között hullt a legtöbb csapadék a megfigyelt területen. A legcsapadékosabb nap a kedd volt, ekkor átlagosan kétszer annyi csapadék hullt, mint szombaton, a legszárazabb napon.
Az esőzéssel kapcsolatos adatokat összevetették az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal légszennyezési adataival, és azt tapasztalták, hogy a légszennyezés „heti járása” (elsősorban a csapadékképződést segítő porszemcsék koncentrációja) is a hét közepén mutatott csúcsértéket. „Az egybeesésből még nem következik egyértelműen, hogy a nagyobb légszennyezés okozza az intenzívebb esőzést. Az viszont valószínű, hogy a kisméretű légszennyezőanyagok, amelyek ún. kondenzációs magvakként a csapadékképződés alapját jelentik (ezeken a por és koromszemcséken csapódik ki a levegő páratartalma), jelentősen befolyásolják ezt a folyamatot” – hangsúlyozta Bell.
Egyes kutatók szerint viszont a levegőben megnőtt szennyezőanyag-koncentráció éppen a csapadék csökkenéséhez vezet, ugyanis az adott mennyiségű páratartalom több porszemcsén csapódik ki, ezért az így keletkezett vízcseppeknek nincs lehetőségük akkorára nőni, hogy a felhőből lehullva esőként jelenjenek meg a felszínen.
A Journal of Geophysical Research Atmospheres című szaklap január végi számában megjelent tanulmány új távlatokat nyit a légszennyezés és az időjárási események összefüggésének feltárásában, amely a közeljövőben talán segíteni fogja az időjárás előrejelzések pontosítását.
Kapcsolódó cikkeink:
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha a gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
