Magyar fejlesztésű kísérlet indul a Nemzetközi Űrállomáson
Február 7-én sikeresen felbocsátották a Atlantis űrrepülőgépet, a floridai Kennedy űrközpontból. Az űrrepülő fedélzetén van az első európai űrlabor, a Columbus, amelyen többek között magyar kutatók által kifejlesztett pszichológiai kísérleteket végeznek majd.
A Columbus labort az eredeti tervek szerint már több éve fel kellett volna vinni a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de a Columbia űrrepülőgép 2003-ban bekövetkezett balesete miatt, az Egyesült Államok két évre szüneteltette az űrsiklók indítását.
A hétfős legénységgel csütörtökön útnak indult Atlantis a tervek szerint szombaton kapcsolódik a Nemzetközi Űrállomáshoz. A Columbust pedig vasárnap rögzítik az űrállomáshoz. Ez azért jelentős lépés, mert a Columbus az első európai fejlesztésű űrlabor. Eddig csak amerikai és orosz űrlaborban végeztek kísérleteket. A németországi Brémában felépített laborban többek között pszichológiai, biológiai és sugárterheléses vizsgálatokat végez majd az állomás legénysége.
Az esemény jelentőségét Magyarország számára az adja, hogy a pszichológiai vizsgálatok keretében az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Űrkutató Csoportja által kifejlesztett kísérleteket fogják elvégezni.
Ez lesz az első kísérlet, melyet a laborban lévő Európai Fiziológiai Modul (EPM) nevű műszer-együttessel végeznek. A 128 csatornás EEG készülékkel két fő kérdéskört kutatnak: az egyik a komplex cselekvéseket szervező agyi prefrontális terület zavarainak vizsgálata, a másik pedig a térbeli tájékozódás súlytalanságbéli változásának megfigyelése. Az űrhajósok gyakorlásképp először Kölnben, az európai kiképzőközpontban kipróbálják a kísérletet a felszállás előtt, visszatérés után pedig a Moszkva közeli Csillagvárosban kerül sor a kontrollkísérletekre – olvasható az MTA Pszichológiai Kutatóintézet sajtóközleményében.
Térbeli tájékozódás
Az „alagút” Forrás: MTA PKÜCS
A kísérlet egyrészt a térbeli tájékozódásnak a súlytalanságban bekövetkező változásával foglalkozik. A Földön a térbeli tájékozódásra a gravitációt, a környezetet vagy többek között a bőrt ért hatásokat is felhasználjuk.
Súlytalanságban az űrhajósok idegrendszere alkalmazkodik: a térbeli tájékozódás a gravitáció hiányában erőteljesebben hagyatkozik a többi érzékszerv által közvetített hatásokra Így könnyebb meghatározni egy pont helyzetét, ha az egy – a függőleges és vízszintes irányt kijelölő négyszögletes keretben jelenik meg, mintha ugyanezt a pontot egy, – az irányok szempontjából semleges –, kör alakú látótérben látnánk.
A kísérletben ezeket a képeket egy, a környezet ingereit kizáró „alagútban” látják az űrhajósok. Az ezekre adott reakciókat összehasonlítják földi kontrollkísérletekkel. Így kideríthető, hogy a tájékozódás mennyiben változik meg súlytalanság esetén: ez egyrészt jelentkezik viselkedés szintjén (reakcióidőben és hibázásban), másrészt agyi elektromos jelekben is.
A prefrontális funkciók
A kísérlet az agy prefrontális – a homloklebeny elülső – területeinek funkcióival is foglalkozik, melyben zavarokat okozhat az alvászavar vagy a túlfeszített munka (mindkettő jellemző az űrhajósok életére).
A prefrontális terület zavara esetén nem az alapfunkciók (írás, olvasás, stb.) sérülnek, hanem az ezekből összeállított komplex cselekvések: például valaki nem tud egy cselekvést elkezdeni vagy abbahagyni; vagy váratlan helyzetekre, nem várt ingerekre reagálni; meglevő képességeit újrarendezni. Ez pedig alapvető egy űrhajós munkájában.
A már említett térbeli tájékozódási kísérletben olyan képeket is mutatnak az űrhajósoknak, melyek nem tartoznak a feladathoz (például a pont helyett egy fénykép). Erre a nem várt képre adott, elektródákkal mérhető agyi válasz utal a prefrontális terület működésére.
A kísérletek egyik „melléktermékeként” pontosabb képet kaphatunk arról is, hogy az alváshiányban vagy oxigénhiányban szenvedők (magas hegyen dolgozók, asztmások) hogyan reagálnak váratlan helyzetekben (autóvezetéskor) a prefrontális agyi terület funkciózavarai miatt.
A kísérlet menete
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Bizottság közös SURE programjának keretében végzett kísérletet időigényességére való tekintettel egy másik, belga vezetésű kutatócsoport kísérletével együtt végzik, NeuroSpat néven.
A kísérletsorozatban öt személy vizsgálatát tervezik. Az első kísérletet – a jelenlegi tervek szerint – a Nemzetközi Űrállomás 18. számú legénysége végzi majd, akik októberben indulnak fél évig tartó küldetésükre Bajkonurból, a Szojuz TMA-13 fedélzetén.
További információ a kísérletről MTA Pszichológiai Kutatóintézet Űrkutató Csoport honlapján >>
Kapcsolódó cikkünk: