Elkészült az eddigi legnagyobb Gömböc
A Müpában mutatták be az egyedülálló magyar találmány eddigi legnagyobb változatát.
Elkészült a kivételes magyar találmány, a világ matematikai tudományos szcénájába 2007-ben berobbanó Gömböc eddigi legnagyobb példánya. A Művészetek Palotájában átadott műtárgy jóval nagyobb a korábbi változatoknál. A tervek szerint egy évig tekinthetik meg a Müpa látogatói, majd innen a Ludwig Múzeumba kerül.
A külföldön tavaly kiemelkedő tudományos visszhangot kiváltó matematikai találmány, a Gömböc jelentősége a Rubik kockáéhoz mérhető: nemzetközi tudományos szaklapok, egyetemek, konferenciák foglalkoznak vele, így például ma már a Harvard Egyetemen is a tananyag részét képezi, de előadásokat tartottak róla a Cambridge-i és a Princetoni Egyetemen, a New York Times pedig a világ 70 legérdekesebb találmánya közé sorolta. A Gömböc külső megjelenésében is egyedülálló tárgy, ezért is járult hozzá a Művészetek Palotájának vezetősége, hogy kiállítási lehetőséget biztosít számára. A minden eddiginél nagyobb Gömböc elkészítését a Concorde Alapkezelő Zrt. biztosította.
A magyar feltalálók – Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtan és Tartószerkezeti Tanszék vezetője, illetve adjunktusa – az átadás alkalmával köszönetüket fejezték ki a segítségért.
A kutatók egy 1995-ben a ma élő egyik legnagyobb matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold által felvetett elméleti kérdést válaszoltak meg a Gömböccel, amire korábban még senki nem volt képes: ennek a testnek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Akárhogy is tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza, akárcsak a keljfeljancsi. A Gömböc különlegessége azonban, hogy anyaga homogén: nem egy, a belsejében elhelyezett súly, hanem maga a forma által állapodik meg minden esetben ugyanazon a ponton. Bizonyítható, hogy kettőnél kevesebb egyensúlyi ponttal rendelkező test nem létezik.
Kapcsolódó cikkeink:
Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?
Egy 2500 éves egyiptomi balzsamozóban talált kerámiaedények vizsgálatából kiderült, hogy számos, igen nagy távolságból származó anyagot használtak a múmiák tartósításában.
Leszármazási vonalak vizsgálata Székelyudvarhely környékén
A BTK kutatóinak vezetésével folytatott vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erdélyi Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európaikból áll.
Ez a legrégebbről fennmaradt agy kövülete
Egy 319 millió évvel ezelőtt élt sugarasúszójú hal fejében megkövült agy különös bepillantást enged az idegrendszer és a halak evolúciójába is.
Újabb ismeretek a skizofrénia hátteréről
Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében - állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében - olvasható az MTI által közzétett közleményben.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
