Mekkora az ideális korkülönbség?
Evolúciós szempontból minden nálánál fiatalabb nővel párkapcsolatot létesítő férfinak igaza van. A statisztikák azt mutatják, hogy a monogám férfiaknak akkor lesz a legtöbb gyerekük, ha a feleségük fiatalabb náluk. A kulcskérdés az, mennyivel legyen fiatalabb.
Egy tanulmány a svéd népszámlálás adatainak vizsgálatából tavaly azt a következtetést szűrte le, hogy a legjobb a 4–6 éves korkülönbség. Egy másik kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy bizonyos körülmények között meglepően nagy– 15 év – korkülönbség az optimális.
A svédeknél a 4-6 év az optimális
Martin Fieder a Bécsi Egyetemről és Susanne Huber, a bécsi Állatorvosi Egyetemről a svéd adatokat tanulmányozva egyszerű összefüggésre talált a szülők korkülönbsége és az utódok száma között. Azoknál az embereknél, akik felnőtt korukban monogám párkapcsolatban éltek, a legtöbb gyereke az olyan pároknak volt, ahol a férfi 4, 0–5, 9 évvel idősebb volt az asszonynál.
E helyzet feltehető magyarázata alig vitatható. Fieder szerint a férfiak azért akarnak maguknál fiatalabb feleségeket, mert azok testileg vonzóbbak, a nők pedig előnyben részesítik az olyan partnereket, akik biztonságot és stabilitást tudnak nyújtani, ezért hajlamosak az idősebb férfiak mellett dönteni.
Bírálatok és kulturális különbségek
Fieder és Huber számításai azonban sok kritikát kaptak. Egy svéd kutató például rámutatott, hogy az anyák életkora valószínűleg fontosabb, mint bármilyen korkülönbség. Minél idősebb az anya, annál kisebb a valószínűsége, hogy további gyerekeket vállal.
Az osztrák kutatók munkatársa, Fred Bookstein, a Washingtoni Egyetem statisztikusa azonban elmondta, hogy amikor hozzátették ezt a faktort is a számításokhoz, nem változott az életkorbeli különbség jelentősége.
Más tudósok azzal érvelnek, hogy még ha a svédek esetében helytálló is a 4–6 éves korkülönbség, valószínűtlen, hogy más kultúrákban is ennyi lenne az optimális.
A számiknál 15 év korkülönbség volt az ideális
Samuli Helle, a finnországi Turkui Egyetem kutatója például úgy nyilatkozott, hogy csoportjával 2001-ben a számi népcsoport demográfiáját vizsgálta Észak-Finnországban.
Helle csoportja most elvégezte ugyanazt a számítást, amelyet Fieder és Huber, s ehhez a 17–19. század közötti időszakból származó, Helle által korábban gyűjtött adatokat használták. A számi népcsoport esetében azt tapasztalták, hogy a partnerüknél 15 évvel idősebb férfiaknak volt a legtöbb gyermekük.
„Nem tudom, miért volt ennyivel nagyobb az optimális korkülönbség a számi emberek között, de valószínűleg kulturális oka lehetett” – jelentette ki Helle, hozzátéve, hogy számik nomád rénszarvasvadászok voltak. – „Talán ez a hatalmas életmódbeli különbség okozza az eltérést.”