Eddig ismeretlen biológiai óra az emlősökben
A nagyobb emlősök, például az ember is, általában hosszabb életűek, mint a kisebbek, például a patkányok. Egy most fölfedezett biológiai óra minden jel szerint gyorsabban „ketyeg” a patkányokban, emiatt évtizedekkel rövidebb lesz az életük, mint az embereké, akikben ugyanez az óra lassabban jár.
Az új biológiai ritmust – amely valószínűleg minden emlősben megtalálható –, Timothy Bromage, a New York-i Egyetem fogászprofesszora fedezte föl. Bromage a patkányok, közepes termetű majmok és az ember fogzománcában és csontjaiban lévő növekedési vonalak tanulmányozása közben figyelt föl a ritmus létezésére.
Az alvást és az ébrenlétet szabályozó, viszonylag szigorú 24 órás periódust követő cirkadián ritmusoktól eltérően az új biológiai óra másképp jár az egyes állatfajokban. Általában véve az óra rövidebb időtartamokkal működik a kis emlősökben és hosszabbakkal a nagyobbakban. Ami a patkányokat illeti, minden nap új növekedési gyűrű keletkezik, míg a majmok négynapos, az emberek pedig nyolcnapos mintázatot követnek.
A fog- és a csontnövekedést szabályozó biológiai ritmus határozza meg a testfolyamatok ütemét, így például a szívverés és a légzés ritmusát is.
„Valójában ez a ritmus kihat az állat egész életritmusára és élettartamára” – nyilatkozta Bromage a LiveScience internetes folyóiratnak. – „Ezért tehát egy patkány, amelynek nyolcszor olyan gyorsan nőnek a fogai és a csontjai, mint az embernek, gyorsabban is él és korábban hal meg.”
Bromage szerint a patkány szemszögéből tekintve a dolgot, ő ugyanolyan hosszú életet él, mint az ember. Például egy patkány élete folyamán a szíve nagyjából ugyanannyit ver, mint egy átlagos élettartamú emberé.
Bromage az eredményeket a napokban tette közzé az Amerikai Fogászati Kutatási Egyesület dallasi összejövetelén. Biológiai jelentőségét úgy foglalta össze, hogy a nagyobb testek a növekedés lelassulásával alakulnak ki, és hosszabb ideig fejlődnek. Ez a lassúbb növekedés egyúttal azt is jelenti, hogy a nagyobb emlősök általában később lesznek ivarérettek, mint a kisebb termetű társaik. Az élettartamnak természetesen meg kell hosszabbodnia, ha egy faj idősebben válik ivaréretté. Ellenkező esetben túl sok egyed halna meg, mielőtt pótolhatná magát.
Magzati fejlődés vizsgálata a vetéléssel végződő terhességeknél
Egy új kutatás szerint a spontán vetéléssel végződő terhességek során lassabban fejlődnek a magzatok, a fejlődés menetének vizsgálata segíthet előrejelezni problémát.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
