Hamarosan feltárulhat a mamutok genetikai térképe
Ljuba, a 37 ezer éves mamutbébi vizsgálatával a kutatók az eddigi legrészletesebb felvételeket nyerték egy történelem előtti állat belső szerveiről.
Ljubára tavaly májusban bukkantak Oroszországban, a Jamal-Nyenyec autonóm körzetben. A nőstényborjú fagyott teteme külsőleg teljesen ép volt, s még a szőrzete is itt-ott megmaradt. Mindössze a fülét, valamint a farkát harapta le valamilyen állat. Ljuba a nevét a mamutbébit megtaláló vadász felesége után kapta.
A mamutbébi februárban tért vissza Oroszországba Japánból, ahol igen részletes komputeres tomográfiai (CT) vizsgálatnak vetették alá.
„Először sikerült megnéznünk, hogy miként helyezkednek el egy mamut belső szervei. Ez tudományos szempontból igen fontos” – hangsúlyozta Alekszej Tyihonov, az Orosz Tudományos Akadémia Zoológiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, aki a projektet irányította.
Ismertetése szerint Ljuba belső szervei igen jó állapotban őrződtek meg: a mamutbébi szíve tisztán látható a kamrákkal, a pitvarokkal, ahogy a mája, s annak vénái is.
„Ez a legjobban megőrződött egyed nemcsak a mamutok, de az összes történelem előtti állatok között” – emelte ki a projekt vezetője.
A mamutok a legutóbbi jégkorszak óta tűntek el a Föld színéről. Ljuba vizsgálata azt mutatta ki, hogy tejjel táplálkozott, s mindössze három-négy hónapos lehetett, amikor elpusztult.
A tudósok azért tartják olyan becsesnek a mamutborjút, mivel bőre épségben fennmaradt, s így megóvta belső szerveit a „modernkori” baktériumok behatolásától.
Alekszej Tyihonov szerint a háromdimenziós CT-felvételek nem mutattak ki törést, vagy sebesülést. A vizsgálat ugyanakkor kiderítette, hogy a légutakat és gyomor-bélrendszert valamilyen anyag tömítette el, amelyet a kutatók iszapnak vélnek. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Ljuba vízbe fulladhatott.
Tyihonov, aki egyben a Szentpétervári Zoológiai Múzeum igazgatója is, elmondta, Ljuba sokkal nagyobb mértékben járulhat hozzá a tudomány fejlődéséhez, mint ma feltételezik.
„Amennyiben biopsziával mintát veszünk Ljuba bőréből anélkül, hogy a mamutborjú tetemét felolvasztanánk, nagyon ígéretes genetikai és mikrobiológiai adatokhoz juthatunk” – mondta a kutató.
Meggyőződése szerint a mamutok genetikai térképét két éven belül megfejthetik. Ennek alapján olyan módszereknek juthatnak a birtokába, amelyekkel a későbbiekben megfejthetik bármelyik történelem előtti állat genetikai kódját.
Tyihonov kifejtette, voltak olyan fajok, amelyek a humán éra alatt haltak ki. Nem hiszi, hogy bárki is megkísérelné reprodukálni a mamutokat, de látná értelmét annak, ha vissza lehetne hozni Madagaszkár és Új-Zéland kipusztult óriás madarait, vagy az emlősök egy kihalt faját – a Steller tengeri tehenét (Hydrodamalis gigas).
Ljuba tetemét egyébként egy speciálisan erre a célra épített konténerben tárolják, ahol a fagypont alatti hőmérséklet megóvja a történelem előtti állat szöveteit a bomlástól.
A mamutbébit hamarosan visszaszállítják Szalehardba, a Jamalo-Nyenyec autonóm körzet fővárosába, ahol nyártól a megfelelő hőmérsékletet biztosító speciális üvegvitrinben lesz látható.
Kapcsolódó cikkeink: